Shamrock V: Hogyan születik újjá egy eredeti J – Class

A harmincas években épült J – Class flottából ma már csak három eredeti létezik, amiből a Shamrock V. az egyetlen, amelyet fából építettek. A hajó, jelenleg a Saxon Wharf – ban, Southampton – ban van, ahol minden apró részletre kiterjedően elvégzik a hajó teljes felújítását. Katia Damborsky a Boat International szerkesztője beszélgetett a felújítás részleteiről és a hajó jövőbeni terveiről.

Valamikor 1848 és 1931 között Sir Thomas Lipton skót vitorlás és teamágnás azt mondta: „Soha ne ess kétségbe, folytasd tovább”. Ezeket a szavakat talán öt Amerika Kupa vereségének egyike ihlette, melyeket mindig úriemberként fogadott. Ötödik, egyben utolsó vereségét az egyik legcsodálatosabb J – Class, a Shamrock V. fedélzetén élte át. A 36,5 méter hosszú bermuda riggel szerelt hajót, acél vázra fa palánkozással építették, amit akkoriban „kompozit” jachtként ismerték. 1930 – ban bocsájtották vízre a Camper & Nicholsons Gosport – i hajógyárában, és az azóta eltelt 93 év alatt fényes karriert futott be, bár az elmúlt néhány év folyamán kicsit szomorúbb lett a története – ismerte el Paul Spooner hajótervező, aki egy ambiciózus helyreállítási projekt vezetője.

A hajó munkálatai tavaly kezdődtek Southamptonban, de alapvetően a 2017 – es St Barths Bucket – en elszenvedett sérülések miatt az utóbbi években már nem versenyzett. Az azóta eltelt időszakban a hajó szabadban lett tárolva és emiatt már szerkezeti munkálatokat is el kell végezni rajta – mondja Spooner. 2022 – ben a hajó gazdát cserélt, az új tulajdonos úgy döntött, hogy teljesen lecsupaszítja és minden apró részletre kiterjedően felújítja.

A Saxon Wharf – ba belépve elég érdekes látványt nyújtott a hajó. A test teljesen vissza lett bontva az acélbordákig, a belsejében lévő berendezések is mind kiszerelve, becsomagolva és szépen felcímkézve, előkészítve az újjáépítésre. A hajóban, amikor Sir Lipton versenyzett vele, akkor még nem volt kifinomult belső berendezés. 1937 – ben rövid ideig egy olasz tulajdonában állt a hajó, aki Quadrifoglio – nak nevezte, és ebben az időben került bele az ízléses juhar és mahagoni berendezés, amit olasz designerek alkottak meg.

A belső alkatrészek mellett tovább haladva, a palánkok sorakoznak, melyek mindegyikét gondosan felújítja és kicseréli a csapat, miután az összes vázszerkezetet és bordát felújították. A Camper & Nicholsons 1970 – ben már cserélt néhány palánkot a hajón, de a szerkezeti elemekhez nem nyúltak. A hajóval kapcsolatos legtöbb felújítást és karbantartást az Egyesült Királyságban végezték ott ahol a hajó eredetileg épült. Az eredeti tulajdonos, Lipton, Glasgow – ból származott, de erős ír gyökerekkel is rendelkezett, innen is ered a Shamrock név és a hajótest mély smaragd színe.

A Shamrock V. 2000 – ben egy rövid ideig a Pendennis Falmouth – i létesítményében, kisebb felújítási és karbantartási munkálatokon esett át. Spooner és a projekten jelenleg dolgozó 25 ember közül néhányan már akkor is részt vettek a felújítási munkálatokban. Akkor került újjáépítésre a deckhouse, és néhány decknyílás. „A Shamrocknak a világ legnagyobb fából készült versenyjachtjának versenyeznie kell ” – mondja Giles Brotherton, a projekt, vezető hajóépítője, aki a Pendennis – ben is dolgozott rajta. „A hajónak gazdag történelme van és Jó ennek a részese lenni.” A Shamrock V. életének következő fejezete (remélhetőleg) a 2024 – es visszatérés lesz a versenyzéshez. A külső megjelenése nagyjából ugyanaz lesz, mint az eredeti vízre bocsátáskor, bár az árbocot festett alumíniumra cserélték, és a vitorlásterveket is némileg módosították.

Az apróbb módosítások ellenére felismerhetően ugyanaz a Shamrock V. lesz, mint amikor 1930. április 17 – én vízre került. Az akkori vízretételről, még mindig vannak szemcsés felvételek, amelyen Shaftesbury grófnője látható – aki szintén részt vett a mára elveszett Shamrock IV és Shamrock III bemutatásán is. Ő avatta a jachtot pezsgősüveggel, Sir Thomas Lipton mellett, aki azt mondja: „Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy Lady Shaftesbury ma itt lehet, és biztos vagyok benne, hogy jelenléte szerencsét hoz az új Shamrock számára.” Ezután az öltönyök hajtókájára tűzött lóherét viselő emberek tömegének jelenlétében a jacht legurul a siklón, és a vízbe csobban…

Spooner számára megkönnyebbülés, hogy nem történik jelentős módosítás a hajóban. „A részletek elveszhetnek a modernizálás során, de mi megpróbáljuk eredeti formában megmenteni őket” – mondja. „Ezeknél a hajókkal óriási szüksége van egy tulajdonosra, aki eredeti formájában akarja megmenteni Őket” – mondja. Szerencsére Spooner úgy véli, megtalálták. Korábban a BOAT International – nak nyilatkozva a tulajdonos a hajó őrzőjének nevezte magát. A „Shamrock a századik évfordulójához közeledik, és mi felkészítjük őt a következő 100 évre” – mondja. Mindenki azt szeretné, hogy jól menjen, és hogy Shamrock visszatérjen oda, abba a versenykörnyezetbe, ahová tartozik.

Egy másik interjúban Stewart Campbell a Boat International főszerkesztője az új tulajdonost kérdezte a hajóról:

Gratulálunk a Shamrock V megvásárlásához! Le tudnád írni, milyen állapotban volt, amikor először megpillantottad?

A hajó árbóc nélkül szabadban volt a Southampton Yacht Services – nél (SYS), miután 2017 – ben a St Barths Bucket – en súlyos szerkezeti sérülést szenvedett. A palánkok egy része megrepedt, és a bordák sok helyen rozsdásodtak. Szerencsére a belső tér nem rohadt még, ami az előző tulajdonos gondoskodásának volt köszönhető.

Mi vonzotta a projektben?

Gyönyörű jacht, és a vitorlás történelmünk egyik fontos hajója. Ő volt az első brit kihívó az America’s Cup – on. Ez az egyetlen eredeti J – Class, amit fából építettek acél vázra. Megérdemli, hogy újra versenyezzen.

Hogyan álltál hozzá a munkához?

Az első lépés az volt, hogy tapasztalt hajóépítőkkel konzultáltunk, és összeszedtünk egy projektvezetői csapatot, amely Paul Spooner – ből és Feargus Bryan – ből állt, akik az 1927 – es, kétárbocos, gaff rigges Cynara restaurálásánál már bizonyítottak. Szinte naponta kommunikáltunk, és háromhetente találkozunk a SYS fedélzetén, hogy áttekintsük a folyamatokat, és közösen hozzunk megalapozott döntéseket, további útmutatásért pedig konzultáltunk az ABS felmérőivel is. A végső döntés az lett, hogy a hajót szerkezetig vissza kell bontani, majd a vázszerkezetet megerősíteni és elkezdeni az újjáépítést, a megmaradt eredeti alkatrészek és szerelvények felhasználásával. Szerencsére olyan csapattal dolgozhatunk akiknek a tudása és az eszközei hasonló korúak mint maga a Shamrock.

Várhatóan mikor fejeződik be a munka?

A felújítás inkább művészet, mint tudomány, és sok minden tényezőtől függ, mint például a gazdasági környezet, az ellátási lánc és logisztikai kihívások, de arra törekszünk, hogy a jövő nyár végén minden kész legyen. 2024 – ben szeretnénk visszatérni a Solent – re illetve az America’s Cup – hoz Barcelona – ba.

 Mit jelent számodra egy ilyen történelmi jacht őrzőjének lenni?

Pontosan az, egy gondnok. A Shamrock V. a századik évfordulójához közeledik, és mi felkészítjük őt a következő 100 évre. Mindannyian, akik ezen a hihetetlen jachton dolgozunk, tudjuk, hogy munkánkat azok fogják megítélni, akik majd később vitorláznak vele.

Várhatóan hol lesz majd a báziskikötője a hajónak?

Ezt a kérdést a nyári kánikula kellős közepén teszi fel, amikor a Solent még soha nem nézett ki hívogatóbbnak! J Minden bizonnyal egy ideig még maradunk a Solent – en, de hosszabb távon a Mediterrán térségnek van értelme. A másik vitorlásunk, a 27,43 méteres modern klasszikus Savannah is Saint Tropez – ben horgonyoz, így valószínű a Shamrock V. is itt lesz majd.