Ahogy már korábban írtam egy jó ideje szerettem volna a helyszínen is meghallgatni a Classic Yacht Symposium – ot, mert egy eseménynek a hangulata a helyszínen mindig más. A focimeccsekhez hasonlóan ezt az eseményt is nyomon lehet követni online, de a helyszínen mindig lehet olyan emberekkel találkozni és beszélgetni akiknek a hobbija, munkája a szenvedélye a fa hajózás.
A szimpózium szombaton kezdődött, de már pár nappal korábban sikerült északra indulni és egy kis Tallinn – i városnézés, majd kompozás után megérkezni a Finn fővárosba.
Az eseménynek a Helsinki Koncert Hall adott otthont, és hasonlóan az elmúlt tizenkét évhez idén is teltházas volt a rendezvény. Tíz előadó, vagyis csak kilenc, mert az Aussi, Peter Shipway duplázott, hiszen az esemény elején a Rolex Sydney Hobart történetéről beszélt, zárásként pedig a 18 lábas skiffek történetéről. A Symposium nem korán, délben kezdődött és fél ötig tartott, hogy az esti vacsorára is odaérjen mindenki. Két rövid szünet is tarkította az eseményt, ami alatt lehetett kávézni és beszélgetni a résztvevőkkel, illetve ahogy az egyik főszervező és moderátor Samppa Vilkuna is jelezte a második szünetben már sört is lehetett inni frissítőként.
Az idei Symposium címe Redefining limist volt, és a témák kapcsán valóban átélhettük, hogy adott kor úttörői hogyan is definiálták, vagy írták át a kor technikai színvonalának határait.

Peter Shipway Rolex Sydney Hobart – ről szóló előadása nyitotta a symposiumot, majd William Collier (SCO) az első Maxikról mesélt. Viszont bármennyire is felcsillan a szemünk a Maxi szó hallatán, tudnunk kell azt hogy ezek az első Maxik bizony 1884 és 1914 között épültek, és nem karbonból… Az északi vonalat erősítve Bobby Cyrus svéd hajóépítő mester a Plym családi hajóépítő műhely történetét mutatta be. Ezután következett az első rövid szünet. A szünetek után, mivel a Helsinki Koncert Hall – ban voltunk, mindig egy – egy finn zenei művet hallgathattunk meg a helyi kórus előadásában.

Ezután egy érdekes klasszikus yacht projektbe, nevezetesen a The Sailing L8dies – be kaphattunk egy kis betekintést. A történetről azt kell tudni, hogy a 2025 évi Turku – i 8mR yacht Világbajnokság előtt nem sokkal, nevezetesen 28 nappal sikerült hét már 8mR yachton korábban vitorlázott fiatal lánynak lehetőséget kapnia, hogy induljanak a hazai VB – n. 28 nap nem túl sok főleg arra hogy egy ilyen projekt, anyagi, emberi és edzésbeli oldalát összerakja valaki. A lányok eredeti célkitűzése az első tízbe kerülés volt, de végül a hatodik helyen végeztek. A következő előadó a Finn Finnes olimpikon és edző Tapio Nirkko volt, aki olimpiai kampányairól és ezutáni profi karrierjéről mesélt. A következő előadás témája Viaporin Tuppio regatta bemutatása volt melyet Johanna Bruun prezentált. A második szünet után Paul Cayard (USA) mutatta be a Star osztály több mint 100 éves történetét, majd Maria Del Mar De Ros (ESP) a spanyol Sail GP csapat vezetője mesélt arról, hogy is lett csapatvezető, illetve hogy tudták elősként az Aussik – től elnyerni a Sail GP sorozatot. Ezután még Christoph Kemperman (GER) beszélt a Freundeskreis Klassische Yachten weboldalról és ennek fejlődéséről. A symposiumot Peter Shipway előadása zárta a 18ft skiffek történetével.

Számomra több dolog miatt is érdekes volt az esemény. Egyrészt a témák között két olyan hajóosztály is szerepelt, amiben sikerült már vitorlázni és jó volt ismét szembesülni azzal, hogy ezeknek az osztályoknak legalább egy évszázados hagyományuk és történelmük van. Másrészt azt is jó volt látni, hogy a symposium – on évről évre nem csak érdeklődők és klasszikus hajó rajongók érkeznek, hanem rengeteg 6, 8 és 12mR tulajdonos is részt vesz az eseményen. Harmadrészt, azt is jó volt látni, hogy rengeteg önkéntes és fiatal segít a tizenegy Helsinki vitorlás klubból akik az eseményt szervezik és biztosak lehetünk abba, hogy ezeknek a flottáknak lesznek további őrzői a fiatal generációkból… 

Egy ilyen esemény után mindig csak reménykedni tudok, hogy 1x kishazánkban is Ljutunk arra a szintre, hogy a klasszikus fahajózást, a kis dingiktől a 75 – ös cirkálókig méltó módon tudjuk majd értékelni, őrizni és a fiatalokat is be tudjuk vonni ebbe az örökségbe…