Csütörtökön és pénteken három – három futamot vitorláztak a csapatok a terveknek megfelelően. Hat futam után az Anna vezetett, második volt a Pannónia és hasonlóan tizennégy ponttal harmadik az Irokéz.
Szombatra is megmaradt a csőből fújó szél, így ezen a napon is három remek futamot vitorlázott a mezőny. A hetedik futamot ismét az Anna nyerte, második lett az Orpheus, harmadiknak pedig múltjához méltóan tiszta, elegáns vitorlázással, jó sebességgel Holovits Csabáék érkeztek a Krajcárral. A nyolcadik és kilencedik futamban sem fért kétség az Anna győzelméhez. Mind a két futamban második lett az Irokéz és harmadik az Orpheus, így az összetett eredmény tekintetében is ez a sorrend alakult ki. Vasárnap az Anna már tét nélkül tudott vitorlázni, hiszen az utolsó nap eredményétől függetlenül már megnyerték a bajnokságot, de a dobogó több helyén még bármi megtörténhetett. Kilenc futam után az Irokéznek csak két pont előnye volt a harmadik Orpheushoz képest, de a negyedik Pannónia is csak két pontra volt az Orpheustól.
A vasárnapi első futamot ismét az Anna nyerte, második lett az Irokéz, harmadiknak pedig a Capella érkezett, amivel nagyjából el is dőlt a dobogó sorsa hiszen innen már mind az Irokéznek mind az Orpheusnak nagyot kellett volna hibáznia, ahhoz hogy a dobogóról lecsússzon. Az utolsó futamot is az Anna nyerte ezzel 11 / 9 futamgyőzelemmel Magyar Bajnok lett. Másodiknak az Irokéz, harmadiknak az Orpheus érkezett. A dobogó is hasonló eredménnyel alakul, az Irokéz lett az ezüstérmes az Orpheus pedig bronzéremmel térhetett haza.
A 70 – es cirkáló OB margójára:
…valamikor a kilencvenes évek végén sikerült először 70 – es cirkálón vitorláznom, pont az Orpheus – on egy Félszigetkerülő alkalmával. Akkor (és szerintem most is) ezeket a hajókat a Balaton Hercegnőinek hívták és talán nem véletlenül, mert mind eleganciájuk, mind sportosságuk egyedülálló volt itthon. Arról talán nem is beszélve, hogy ha a maximumot szeretnénk kihozni ezekből a hajókból, legalább kilenc – tíz ember összehangolt munkája szükséges. Később a Gulipánon (70/4) vitorláztam sokat, majd utoljára 2006 – ban a Pannónián (70/5). Idén az osztálykapitány Herkó Dezső, meghívására röpke tizenhét év után sikerült újra vitorlázni egy kicsit a Bajnokságon ilyen hajóval. …és valahogy a véleményem most sem változott – még mindig ezek a hajók a Balaton Hercegnői. Talán ez az osztály még azon kevesek egyike, amely tiszteli a Balatont, a hajóosztályát, az ellenfeleit. Ebben valószínű nagyon sokat köszönhet az osztály azoknak az embereknek (Holovits György, Pomucz Tamás) aki az elmúlt évtizedekben példát mutattak ebben. Az elmúlt időkben nyilván fejlődött a technika, korábban még láthattunk ezeken a hajókon spinakkereket, de manapság inkább genakkerekkel vitorláznak. Azt viszont nagyon jó volt látni, hogy az osztály még mindig jól működik és egységes, illetve hogy több hajón is sok fiatal vitorlázik…
Eredménynek:
