A balatoni klasszikus hajók világának jelentős eseménye volt 2010-ben a gyönyörűen felújított Tramontana vízre tétele. Ez ösztökélt arra, hogy utána járjak a hajó pontos történetének.

A Vitorlázás 2007/6. számában Csernussi Gábor „Pólától Amszterdamig” című cikkében kerek és konkrét leírást adott a Tramontana történetéről. Először nem is voltak kétségeim.

A második forrás a Tramontana honlapja. Talán nem ünneprontás, de a hitelesség fontos, s ez itt kétségesnek tűnt. Azzal kezdődik, hogy a „világon ismert legöregebb 8-R yacht”, ami sajnos mindenképpen téves. Ha valóban az itt megjelölt 1905-ben épült (bár a bronztáblán 1906 szerepel), „alte 8 mR” lenne, akkor a Bodensee-n nyilvántartott, angol építésű Runag, a maga 1902 – es gyártási évével öregebb.

Ha a Tramontana II. – ről van szó, ami bizonyíthatóan 1910 – ben épült, akkor egyértelmű, hogy szó sincs a legöregebbről. Tizenegy olyan 8mR yachtot tartanak ma nyilván, amely 1902 és 1909 között épült, ebből három 1908 előtt, amiket az 1907 – ben elfogadott és 1908.01.01.-én életbelépő R – képlet után utólag 8mR – nek neveztek. 1910-ben öt hajó épült, mint érdekesség, a Hacht Werft-ben három, a Tramontana II., az Avocette és a Ree, ez utóbbi kettő jelenleg is a francia flotta tagja.

A Trami a Balatonon nem a második, hanem harmadik legöregebb yacht, mivel a Léda 1899-1900-ban épült, Cowes-ban. Mindez persze semmit sem von le a Trami értékéből.

Nem állítható, hogy a világon csak néhány példány maradt fenn. A közel 200 db 8mR yacht – lásd a 8mR honlapot – közül 23 modern, és 176 régi, azaz 1st rule, Vintage és Classic megjelölésű példány is ismert. A Bodensee-n 16 db 1902 – 1949 között épített 8mR yachtot tartanak nyilván, az FKY regiszterében 25 db 8mR yacht szerepel.

Megjegyzem, hogy a 8mR nem 1924-től, hanem 1908 – tól volt olimpiai osztály, 1900 – ban értelemszerűen a régi tonna – besorolás szerinti hajókról szólt a történet.

Az első tulajdonossal kapcsolatban nem lehet vita sem a Tramontana I., sem a Tramontana II. vonatkozásában. A korabeli dokumentációk szerint mindkét hajót graf Karl Buquoy von Longueval (ejtsd bukoá fon longval) építtette. Az 1905 – ös (kormányos Horthy Miklós) és 1909 – es versenyeredmény – lap (kormányos báró Preuschen korvettkapitány) a Tramontana – t illetően graf Buquoy tulajdonost jelöl.

Ki volt graf Buquoy? Az osztrák – magyar kuk Yachtgeschwader osztrák Kontre Kommodore – ja, teljes nevén Graf Karl Bonaventura Georg Friedrich de Longueval, Graf von Buquoy 1854.09.24. – én született. Francia gyökerű, az osztrák – magyar monarchiában élő cseh főúr. A család kastélya ma is áll Ruzsomberok (ejtsd Rózsahegy) környékén. 1898 – ban a Szent István Rend tagja lett. 1911. 08. 09. – én halt meg. Halálának időpontja magyarázza a Tramontana II. gyors tulajdonosváltását.

Értelemszerűen 1910 előtt római szám nélkül jelölték a Tramontanát. A jobb érthetőség miatt lentebb Tramontana I. névvel jelölöm. Az 1912 – es eredménylista már Haas – Teichen (erről később) tulajdonú Tramontana II. – t említ, ahol a kormányos Lstl. v. Arvay magyar volt, bár ebben az időben ugyancsak összefonódtak az osztrák – magyar vonatkozások. (Az Lstl. rövidítés sorhajóhadnagy kifejezést takar.) „Leggyanúsabb” Friedrich von Arvay, aki egy „Handbuch des Seemannswesen” című könyv szerzője. Az első magyarországi tulajdonossal kapcsolatban már érdekes kérdések merülnek fel, erről lentebb.

A harmadik „forrás” a német Yacht 2010/6. száma, ahol nyolc oldalt szentelnek a Traminak. Az információk – gondolom – Sándor Ferenc alias Jegenyétől származnak.

1910-es építési évet említenek, ami egyértelműen a Tramontana II. építési éve.

Úgy folytatódik a történet, hogy az 1910 – es építést követően az első vitorlás – nyár után Buquoy meghalt, és a hajó tulajdonosa Baronin Gisela Haas von Teichen lett. Mintegy öt évvel később, 1917 – ben a hajó, mint nászajándék a magyar Széchenyi grófnő tulajdonába került és a Balatonon használták.

A Hajó Magazin 1995/12/7.oldalán egy történet olvasható. 1989 – ben meglátogatta a Tramit egy hölgy, „született Széchenyi lány”, gróf Somssich felesége volt és elmondta, hogy valaha a hajót az Ő édesanyja kapta nászajándékba.

Ez a történet egy kis kiigazításra szorul. A Tramit meglátogató hölgy gróf Somssich Pongrác felesége volt, azonban nem az édesanyja, hanem az anyósa volt gróf Széchenyi Mária, gróf Somssich Lászlóné, azaz gyermekeinek valóban a nagyanyja. A hölgy csakis Elisabeth Waldbott von Basselheim (1926 – 2009) lehetett, Habsburg Albrecht főherceg húga.

Hamarosan Gordon Róbert tulajdona lett a hajó, erről egy 1926 – os regiszter tanúskodik. Itt is Tramontana II. néven szerepel, mint „8m.I.o.yacht”.

Itt kezdődtek igazán a kétségeim.

Valójában a Trami a Tramontana I., vagy a Tramontana II.?! A Csernussi – cikk szerint egyértelműen a Tramontana I., a magyarországi 1926 – os és 1935 – ös regiszter szerint a Tramontana II. A Trami honlapja szerint az I. – ről, a Yacht cikke alapján a II. – ről van szó.

Csernussi Gábor szerint a hajó gróf Széchenyi Imréné tulajdonaként került a Balatonra 1912 – ben. Számomra valószínűbbnek tűnik gróf Széchenyi Gyuláné, de erről majd lentebb.

Gróf Széchenyi Imre (1899 – 1922) és gróf Nádasdy Ilona (1904 – 1984) 1922.11.14. – én kötött házasságot. Az esküvő után két héttel az ifjú gr. Széchenyi Imre meghalt, nem érhette meg kislánya, Széchenyi Ilona (2008 – ban Magyarországon járt!) születését (1923.07.19.). Nem valószínű, hogy a 18 éves ifjú özvegy legfőbb gondja a vitorlázás lett volna.

A Trami-honlap egy „Széchenyi – lány” nászajándékáról beszél. Hitelességét valószínűvé teszi az említett személyes találkozás és a hölgy elbeszélése.

Gróf Somssich László (1874 – 1956) és gróf Széchenyi Mária Leontine Walpurga Fidelis (1886 – 1976) 1919. 06. 14. – én kötött házasságot. Gr. Széchenyi Mária édesapja, gr. Széchenyi Imre (1858 – 1905) gróf Andrássy Gézának (1856 – 1931), a K.u.K. Yachtgeschwader magyar Kontrekommodore – jának volt a sógora. Gr. Széchenyi Imre özvegye, gr. Andrássy Mária (1865 – 1953) adhatta a hajót nászajándékba lányának? Ez esetben mindkét állítás igaz, mivel így gr. Széchenyi Imréné után lánya, egy „született Széchenyi lány” lett a tulajdonos.

A fentiek alapján egyértelműnek tűnik, hogy az utóbbi hölgyekről lehet szó. Ezt valószínűsíti a személyes elbeszélés és az esküvői időpont is, ami bizonyítja, hogy a Tramit 1919 előtt hozták a Balatonra. Mivel 1919 tavasza – nyara túlságosan is zűrös idő volt (Kommün!), erre inkább előbb kerülhetett sor. 1917 még világháborús, 1918 – 19 belháborús története miatt valószínű a Világháború kitörése előtti időszak. Valójában mikor és hogyan került a Balatonra?

Azután újabb információra leltem:

A Die Yacht 1922/22/471. (1922.06.02.) oldalán Külföldi Kitekintés címmel többek között egy érdekes történetet ismertet:

A francia le Yacht 1922. május 13.-i számában egy hajó-portrét tett közzé.

A cikk hevenyészett fordítása:

„A Lenuccia nevű 8 m-R-Yacht a Societé Nautique de Marseille zászlóshajója. A hajót 1910 – ben építették, mint Tramontana II. – t a W.v. Hacht Werft – ben, Hamburgban 1910 – ben gróf Buquoy részére, és a polai vizeken állomásozott. Később a hajó Széchenyi grófné tulajdonába került (alább még lesz erről szó). Miután a világháború végére Ausztria elvesztette az adriai területeket és tengeri jogosultságát, az olasz Juraga százados tett szert a hajóra. A jól gondozott hajót valamelyest alulvitorlázva a saját vezetése alatt Triesztből egész Olaszországot megkerülve Bandol – ba (kötővároska és fürdőhely a francia Rivierán Toulon és Marseille között) vitorlázott, ahol a nyári tartózkodási helye volt. A tulajdonos megbecsülte a hajót, mely a hosszú tengeri út alatt gyakran durva időjárással és hullámzással találkozva bizonyította, hogy jó vétel volt. A yacht a regatták közelségének köszönhetően azokon rendszeresen részt vett, s emiatt újra egy nagyobb verseny – vitorlázattal látták el.”

Így szól a történet, ami számunkra azt jelentené, hogy a „mi Tramink” bizony az I.-es. Nem lenne túl merész következtetés, ha a fenti történet így igaz – márpedig ez nem emlékezetből készült, hanem helyszíni tudósítás volt.

A fenti cikk nyomán kutakodva találtam rá egy nagyon fontos információra, ráadásul – kicsi a világ – személyes vonatkozás is érdekessé tette. A Tramontana II. 1912 – es tulajdonosa, Gisela Haas von Teichen (1890 – 1945) gróf Széchenyi Gyula (1878 – 1956) felesége volt. Fiúk gróf Széchenyi Gyula (1910 – ) édesapám kollégája volt Székesfehérváron, lánya Széchenyi Erzsébet (1940 – ) pedig a nővérem osztálytársa a Teleki Blanka Gimnáziumban (Trami II. – unoka!!!). 1956 – ban külföldre távoztak.

Széchenyi Erzsébet később Deér András (1939 – ) felesége lett. Talán a kiváló vitorlázó Deér házaspár fia lehet? Deér József, a neves történészprofesszor a 25 – ös yolle Viking I. (ma Tatus) és a Viking II. tulajdonosa volt. 1947 – ben elhagyta az országot, Svájcban telepedett le.

Széchenyi Gyula második felesége svájci volt, így valószínűleg Ők is ott éltek 1956 után. (Deér Ödön gépészmérnök volt 1937 – 1947 közt a Kabala tulajdonosa.) Se vége, se hossza az érdekes fejleményeknek.

Még egy különösen meglepő dologgal találkoztam:

Egy német hozzászóló az FKY-honlap Fórumán az alábbit állítja:

A Tramontána I. valójában az 1898 – ban, Angliában, a Fairlie Yachtépítő (a Fairlie Yacht Slip a híres III. W. Fife üzeme volt – H.) által épített ex Lehetetlen. Forrást nem jelöl, de az állítás azért is figyelemre méltó, mert az említett hozzászóló nem más, mint a wiesbadeni Volker Christmann, aki Európa egyik nagy tekintélyű yacht-történet kutatója. 10.000 kötetes yacht – könyvtár gyűjteménye Európában a legnagyobb.

Sajnos a Hacht hajógyárban 1943 – ban, tűzvészben megsemmisültek a gyári dokumentációk.

A fentiek alapján már valószínű megoldásnak tűnt, hogy a Tramontana I. 1898 – ban épült, (Fairlie Yacht Slip), tervező III.W.Fife , a tulajdonosok:

1898 – 1909 Karl Graf Buquoy von Longueval,

1910 – 1919: gróf Széchenyi Imréné, sz. gróf Andrássy Mária

1919 – 1924: gróf Somssich Lászlóné sz. gróf Széchenyi Mária,

1925 – 1945: Gordon Róbert, ill. Gordon nővérek

Tramontana II A tulajdonosok:

1910 – ben épült (Hacht – Hamburg), tervező v.Hacht

1910 – Karl Graf Buquoy von Longueval

1912 – Gisela Haas von Teichen , (gróf Széchenyi Gyuláné)

1917 – Juraga százados (Bandol)

(Zarko Juraga ismert vitorlázó az Adrián, létezik ott egy Juraga Yacht Charter is…???)

Ami mégis elgondolkodtató volt számomra, miért szerepel mindkét magyar regiszterben a Tramontana II. megnevezés? A korabeli fényképek, újságcikkek, pl. a Balaton c. folyóirat 1917 – ben mind Tramontana II. nevet említenek. Az akkori tulajdonosok nyilván tudták a helyes megjelölést.

Egy tudósítás a Die Yacht 1910. júniusi számában arról számol be, hogy gróf Buquoy a Hacht által tervezett és épített, még alig bevitorlázott Tramontana II. – vel egy regattán, Pólában a „Herzogin von Hohenberg” által felajánlott első díjat nyerte el, hét perccel megelőzve három ellenfelét. Ezt a történetet a 2010 / 6-os Yachtban Jegenye is elmeséli.

A német yachtregiszter szerint 1912. 05. 12. – én lejárt a felmérési igazolása a graf Buquoy tulajdonában álló Tramontana II. – nek, de az 1912. 05. 20. – án, Pólában megtartott verseny eredménylistáján már Haas-Teichen szerepel, mint Tramontana II. tulajdonos.

Ami itt még kétséges: ki tervezte a Tramontana I. – et, hol épült? Bár az Fky Fórumán erre találunk választ, de ez nem igazán hiteles. Mi a Balatonra kerülésének pontos időpontja?

Időközben Lábody Lászlótól egy korabeli kiadvány 55. oldalán megjelent, 1903.05.14. – én készült fotóval illusztrált adatsort kaptam a Tramontana (I.) – ról. Az adatok: 1898 – ban épült a W.Fife és fia, Fairlie Yach – üzemében, tulajdonos gróf Buquoy (kormányos Horthy Miklós, a szél ÉNy – i, 5B’), a hajó alapméretei 10,72 / 2,67/1,75. A mi Tramontánánk alapméretei (12,95 / 2,23 / 1,7) jelentősen különböznek ettől. Fontosnak tartom, hogy a fotón a fent említett Tramontana teste fehér, cutter vitorlázattal, míg a Tramontana II. 1925 után, a Balatonon készült fotóin is még natúr lakkozású, sloop vitorlákkal.

Nem nagyon fordul elő, hogy egy fehérre festett hajóból natúr lakkozott lesz.

Ekkoriban több hasonló jellegű hajó épült Angliában, pl. 1897 körül az egyik első one design sorozat, a Belfast Lough One Design, amelyeket a Thames Measurement jegyében tervezett W.Fife. A 11,70 / 2,64 alapméret egyfajta tervezői koncepcióról is árulkodhat. Ha már hajós emberek vagyunk, hívjuk segítségül Kolumbusz tojását. Csak egy lehetőség látszik a rengeteg ellentmondás tökéletes feloldására. A mi Juraga százados barátunknak a háború végének zűrzavarában eladták (vagy „megszerezte”) a Tramontana I. – et, Tramontana II. néven. – Biztosan boldog volt vele.

A Tramontana II. gróf Buquoy halála (1911) után, mint Gisela von Haas – Teichen (gróf Széchenyi Gyula felesége) tulajdona, valamikor, de 1912. május 20. után került a Balatonra. Egészen biztos, hogy az előbb feltételezett „cserére” itt nincs esély, mivel az új magyar tulajdonosok mindkét hajót jól ismerték. Csernussi Gábor állítja, bizonyítékkal rendelkezik, hogy a Tramontana 1912 – ben már a Balatonon volt. Ennél többet nem árult el, ki tudja miért? De ez a tulajdonosok során mit sem változtat. Mivel már 1917 – ben biztosan a Balatonon volt, valószínű, hogy a Világháború előtt hozhatták be, akár 1912 – ben is. Innen már egyenes az út. 1919.06.14. – én gróf Somssich László ifjú felesége, Gróf Széchenyi Mária szép nászajándékot kapott a nagynénjétől. Vagy talán közben, akár 1912 – ben gróf Széchenyi Imréné, sz. Andrássy Mária tulajdonába került, és Ő adta a lányának (ha Csernussi Gábor állítása igaz, már pedig miért kételkednék …)? A lényegen amúgy sem változtat.

Végezetül is fejemre esett Kolumbusz tojása. A Die Yacht 1910/5/335. oldalán felfedeztem a Tramontana II., mint „új R-yacht” felmérési adatait. A felmérés időpontja 1910.05.21.

Vitorlázat:sloop

L (vízvonalhossz) =9,028 m, (9,25)

B (szélesség) =2,235 m (2,23)

1/2g (merülés) =1,792 m (1,80)

F (oldalmagasság =0,752 m (???)

Az itt közölt néhány fontos adat nyilván nem változhatott meg az idők folyamán (zárójelben a jelenlegi felmért adatokat tüntetem fel). Számomra ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy itt ugyanarról a hajóról van szó. (Ne felejtsük pl. a Tramontana I. 2,67-es szélességét!)

Mindezek után elfogadható a Juraga századossal kapcsolatban a hajócsere-feltételezés, nincs is más lehetőség, hiszen a Tramontana II. Juraga százados „nagy utazása” idején már bizonyítottan a Balaton vízén ringatódzott. A történet így kerek, minden ellentmondás megszűnik, ezért a fentiek bátran végeredménynek tekinthetők.

Mindez a boncolgatás azért volt fontos számomra, mert a történelmi hitelesség hiánya minden törekvést értelmetlenné tehet, ami a múlt megismerésére, főként, ha megismertetésére irányul.

A Tramontana a magyar klasszikus flotta egyik ékköve. Most, hogy a minden tiszteletet megérdemlő tulajdonos társaság önzetlen áldozata, lelkesedése, szeretete és nem utolsó sorban a Bruckner műhely szakértő munkája eredményeképpen újra a régi fényében ragyog, feltétlenül megérdemli, hogy a hiteles és kalandos története tovább növelje felbecsülhetetlen értékét.

Röviden összefoglalva a fenti kutakodás eredményét:

Tramontana II., 8mR Yacht

Vitorlázat: slup

Épült: 1910 – ben

Gyártó: W.von Hacht Werft, Hamburg

Tervezte: W.von Hacht

Építtető: Graf Karl Buquoy von Longueval

Tulajdonosok:

1910 – 1911 – Graf Karl von Buquoy

1912 – 191? – Gisela Haas von Teichen (gróf Széchenyi Gyuláné) ?

191? – 1919 – gróf Andrássy Mária (gróf Széchenyi Imréné) ?

1919 – 1925 – gróf Széchenyi Mária (gróf Somssich Lászlóné)

1926 – 1945 – Gordon Róbert, ill. Gordon nővérek

1945 – 1949 – ?

1950 – 1997 – Bp. Építők

1997 – Tramontana Alapítvány

Tramontana I. (A teljesség kedvéért…)

Épült: 1898-ban (nem lehetetlen, hogy ex Lehetetlen-ként!?)

Vitorlázat: kutter

Gyártó: Fairlie Yacht Slip

Tervező: III.W.Fife

Építtető: Graf Karl von Buquoy

Tulajdonosok:

1898 – 1909 Graf Karl von Buquoy

1910 – …. ?

1917 – …. Juraga százados

Budapest, 2010.11.09. Haffner István

Forrás: www.tramontana.hu