86 évesen először utazik külföldre a Kékmadár.

Augusztus 7-10-ig a svédországi Sandhamn – ben rendezi meg a Svéd Királyi Jachtklub a 30-as cirkálók idei Európa-kupáját. Ezen a két évente, elsősorban német, osztrák, brit, svájci és skandináv csapatok részvételével megrendezett eseményen először vesz részt magyar hajó. A legeredményesebb magyar 30-as csapata (18 magyar bajnoki cím és egy Kékszalag győzelem van a Kékmadár dicsőséglistáján) elhatározta, hogy 2024-ben elutaznak a hajótípus születési helyére, Svédországba, hogy megméressék magukat a 40-50 hajós mezőnyben. Wossala Kristóf elmondta, bár még van idő a versenyig, de rengeteg a tennivaló.

„ Egy nyolcvanhat éves hajó utaztatása északra nem egyszerű feladat. Speditőr céggel elsősorban a magas költségek miatt nem tárgyaltunk, amúgy is ez a szállásköltségek, az ellátás, a nevezési díj miatt nem lesz egy olcsó verseny. Most ott tartunk, hogy van egy alkalmas utánfutóm, de azt még nem tudjuk, milyen autóval fogjuk húzni a körülbelül oda-vissza 4000 kilométeres úton.”

Milyen csapattal és milyen felszereléssel indultok?

„Apu, azaz Wossala György, vagy jómagam leszünk a kormányosok. A csapat rajtunk kívül a szokásos: velünk jön még Jakó-Kulcsár Gábor és Vezér Károly. Négyen indulunk tehát. A felszerelés idén, tehát már 2024-ben frissült: vadonatúj orrvitorláink és spinakkerünk van, a nagyvitorlánk sem régi – három éves. Úgy érzem, ezekkel oda tudunk állni a rajthoz. Azért egy kis izgalom van bennünk, ugyanis a magyar osztályelőírások némiképpen különböznek a nemzetközitől. A spinakker felhúzási pontjában, illetve a spinakkerbum hosszában van eltérés, még az is lehet, hogy elfogadják a mi riggünket, de ha nem, felkészültünk a helyszíni módosításra. Az árbóccal nincs gond, elfogadják a karbon rudazatot. Sokat versenyzünk, edzünk még addig, az idei év az Európa-kupára való felkészülésről szól majd. És ha már kinn találkozunk a nemzetközi 30-as cirkáló mezőnnyel, kihasználjuk az alkalmat, hogy meghívjuk őket egy 2025-ös eseményre. A szokásos Almádi kupát jövőre szeretnénk kibővíteni: nemzetközi 30-as versenyt szervezünk, egyben a magyar bajnokságunkkal. És hogy a külföldieknek megmutassuk a Balatont, túra része is lesz a regattának. Szándékaink szerint a baráti találkozók, vacsorák is alkalmat adnak arra, hogy a Balaton turisztikai szépségeit, gasztronómiai különlegességeit megismerjék az ide érkezők. Cirkálóval vitorlázni életforma, mondhatnám luxus – ennek az igényességnek szeretnénk majd megfelelni ezzel a 2025-ös rendezvénnyel.”

A magyar klasszikus 30-as cirkáló flotta és a Kékmadár rövid története:

 Az eredetileg 1908-ban született, majd 1925-ben átdolgozott svéd tervek alapján készülő hajótípus már a múlt század húszas éveiben felkeltette a kor kiemelkedő magyar vitorlázóinak érdeklődését, és egészen a második világháború végéig sorozatban épültek a magyar műhelyekben, részben magyar tervek alapján a 30-as Schaerenkreuzerek. Az első 30-as cirkáló a Balatonon az 1927-ben vízre került Rabonbán volt, a Magyar Vitorlás Szövetség első elnöke, a kiváló vitorlázó Dr. Ugron Gábor építtette. Ezután sorra kerültek vízre az osztály hajói: 2. Emese, 3. Kabala, 4. Bohó, 5. Meotis (ma Lucifer), és a 6. Rabonbán II. Ez Ugron Gábor második 30-as cirkálója volt, mely némi kitérő után, ma újra az Ugron család tulajdonában van, és Ugron Gáspár Gábor, a Balatoni Yacht Club jelenlegi elnöke kormányozza.

1938-ban, hetedikként készült el az első és egyetlen cédrusfából épített 30-as cirkáló, a Kékmadár. Dr. Tuss Miklós építtette, a terveket Benacsek Jenő készítette és eredeti neve Hurican volt. A Hungária Yacht Club krónikájában részletesen szerepel a hajókeresztelő leírása: az urak fehér porcelánnadrágban, aranygombos blézerben, a hölgyek estélyi ruhában vettek részt az eseményen, amelyet a ma is szokásos stégről vízbe dobálódzás zárt. Azaz: ne higgyük, hogy akkor nagyon mások voltak a vitorlázók, mint ma! (Legfeljebb stílusosabbak.)

Dr. Tuss Miklós egy bajnokságot nyert a Hurican-nal, majd 1942-ben eladta Heinrich Tibornak, a kor legkimagaslóbb magyar vitorlázójának, aki a hajó nevét Kékmadárra változtatta.

A legtöbb bajnoki címet a Kékmadár szerezte olyan legendás kormányosokkal, mint építője: dr. Tuss Miklós, Heinrich Tibor, idősebb és ifjabb Farkas László, Rauschenberger Miklós, Wossala György. A hajó jelenlegi tulajdonosai Wossala Kristóf és Wossala Konstantin.

Visy László Oszi

Kép: Gémesi Jóka