Jan Pehrson vitorlás fotóriporter írása
Az elmúlt évtizedben vitorlázó barátommal, Ken kapitánnyal sokszor megfordultunk a Bahamai fahajó regatták színes forgatagában. A Bahamákon több mint 70 éve rendeznek vitorlás regattákat, az első National Family Island Regattát 1954 áprilisában rendezték meg az exumai Elizabeth Harbourban.
Én fotóztam és versenybeszámolókat készítettem, míg Ken kapiny a helyi hajóépítőkkel barátkozott össze. Ahogy jobban megismerte ezt a közösséget, rájött, hogy a fahajóépítés egyik fő akadálya a Bahamákon a szerszámok és alkatrészek hiánya.
Új hajók építése és részvétele nélkül a regatták hanyatlásnak indulnak. Ken kapitány arra kereste a választ, hogy mi lehet a megoldás erre a problémára. Egy elszigetelt helyen, mint a Bahamák az erőforrások korlátozottak, így a gyártás korlátozott lehetőségekkel bír. Idővel nyilvánvalóvá vált számára, hogy a szigeteknek külső erőforrásokra van szükségük ahhoz, hogy a regatták tovább élhessenek és növekedhessenek.
A bahamai hajóépítők számára az alapanyagok, mint a fa, teljes mértékben elérhetők. A mocsarakban őshonos keményfák, mint a mahagóni, a guajakfa és tengeri szőlő helyben vannak. A palánkokhoz gyakran használt fűrészárut a fővárosban, Nassauban lehet beszerezni. A fával ellentétben azonban a gyártott szerszámokat és alkatrészeket általában hajóval kell szigetre hozni.
Szerszámokra márpedig szükség van, ráadásul egy fahajó építéséhez hagyományos és modern szerszámok is szükségesek. Egyrészt kéziszerszámok, mint például vésők, kézifűrészek, gyaluk, kalapácsok, mérőeszközök, mint például a mérőszalagok, a derékszögű vonalzók és körzők. A hatékonyság érdekében gyakran használnak elektromos szerszámokat is, kézifúrókat, dekopírfűrészeket, szalagfűrészeket, de bizonyos feladatokhoz speciális szerszámokra is szükség lehet.
Ami igazán elengedhetetlen és hiányzik a hajóépítéshez, azok a gyártott hajóalkatrészekre. A hajótest, az árboc, a vitorlarúd, a vitorlák, a kötélzet és a kormánylapát összeszereléséhez rengeteg fémalkatrészre van szükség amely nincs túl sok a szigeten.
Ken kapitány, aki magát a „sloopok csendes támogatójának” definiálta, elkezdte keresni a módját, hogy adományként szerszámokat és alkatrészeket juttasson el a hajóépítőknek.
Egyrészt használt szerszámokat adományozott nekik saját vitorláshajójáról. Másrészt a Fort Lauderdale – i Tides Marine – tól, illetve a kaliforniai Richmond Yacht Club Alapítványtól is sikerült mind vereteket, mind szerszámokat szereznie, amit az exumai Black Point Settlement ifjú vitorlázóinak és hajóépítőinek juttatott el.
Amerikaszerte kereste azokat a lehetőségeket, hajós bolhapiacokat, hajókereskedések, akik adományként szerszámokkal és alkatrészekkel tudják segíteni a Bahamai hajóépítőket.
„Az Egyesült Államokban egyszerűen túl sok használt vitorlás holmi kerül a kukába” – jegyezte meg. „Túl sok alkatrész van az USA – ban, és túl kevés a szigeteken. Az USA – ban az elmúlt száz éveben vezetékes elektromos kéziszerszámokat használtak, de manapság a szerszámok nagy része akkumulátorral működik, és az összes régi, vezetékes szerszám elavulttá vált, ami általában bolhapiacokon vagy hulladéklerakókban köt ki.” Ezeket a szerszámokat sikerült összegyűjteni, de egy másik kihívás ezen eszközök szigetre szállítása volt. Szerencsére ez is gördülékenyen sikerült.
A bahamai fiatalok jelenleg E – Class hajókat építenek. A regatták száma folyamatosan növekszik, a gyakorlati készségek, a hajóépítő tudás folyamatosan bővül és tovább száll a fiatalokra. Emellett a megépített hajókkal a fiatalok versenyeznek biztosítva ezzel a helyi hajóépítés és vitorlázás jövőjét.
