A www.klasszikushajok.hu – n már három korábbi írás jelent meg a Viharmadár nevű 22 – es Binnenjollénak a történetéről. Az első részben (https://klasszikushajok.hu/2019/02/10/valami-keszul-a-viharmadar-22-es-binnejolle-elso-resz/) 2018 – ig jutottunk, majd a másodikban (https://klasszikushajok.hu/2019/11/21/valami-keszul-a-viharmadar-22-es-binnenjolle-masodik-resz/) 2019 – ig. Ezen év végén kicsit megállt a felújítási folyamat, ami nem a hanyagságnak volt köszönhető hanem egyszerűen annak hogy egy másik Binnenjolle, nevezetesen az 1938 – as Kékszalag győztes Kincsem IV. replikája, a J – nek az építése kezdődött meg és ezzel voltam elfoglalva. A 2020 – as év nem csak a Covid – ról szólt, hanem szerencsére egy hajóavatón is részt vehettünk szeptember közepén Orfű – n, ahol a J vízre került. A harmadik részben (https://klasszikushajok.hu/2021/02/09/valami-keszul-a-viharmadar-22-es-binnenjolle-harmadik-resz/) 2021 tavaszáig jutottunk ameddig is a új orrtőke, gerinc és fartükör került a hajóba, illetve már néhány borda cseréje is megtörtént.
A nyár folyamán hétvégenként inkább vitorlás versenyekre jártunk, mint a hajóépítő műhelybe így sajnos nem annyira haladt a projekt. Szeptemberben újraindult a folyamat és október végére eljutottunk az 50. borda cseréjéig ami pont a fele a hajóban lévő bordáknak. Remélhetőleg december végéig mind a 100 borda cseréje megvalósul, ami azt jelenti, hogy az új esztendő elején lehet is palánkozni a hajót….és remélhetőleg nyáron már úszhat a gépezet.
Mindig is úgy gondoltam, hogy a hajóknál az építés mellett a hajó története is fontos, régi fa hajó esetében ez talán még lényegesebb. Amikor 2017 – ben megvettem a Viharmadarat, a hajólevele alapján mindösszesen annyit láttam, hogy 1969 – ben épülhetett (legalább is ez volt a hajólevélbe írva), illetve tudtam hogy akkor biztos nem mert abban az időben már nem építettek ilyen hajót. Próbáltam a hatóságoknál illetve egyéb helyeken utánanézni, de sajnos a keresés eddig nem vezetett eredményre…..EDDIG….
Viszont idén kiderült hogy a hajó 1935 – ben épült, én lennék a harmadik tulajdonosa. Az is új információ volt számomra, hogy a hajó a háború ideje alatt a Balatonban pihent „pár” évet. A hajó első tulajdonosával történt beszélgetésekből az is kiderült, amit már az újjáépítésnél sejtettünk, vagy nem értettünk, hogy a decket miért magasították meg. Ennek igen egyszerű oka volt, mert mint kiderült a Rigg csere (Gaffosról – Marconi – ra) miatt a hajó sokkal instabilabb lett és állandó jelleggel szedte a vizet ezért volt ez az átalakítás szükséges. Szerencsére a hajót eredeti formában szeretném felújítani így újra az eredeti deckmagassággal fog vitorlázni illetve a rudazata is gaffos lesz újra…..
1 thought on “Valami készül: A Viharmadár 22 – es Binnenjolle negyedik rész”