A Balaton és a vitorlázás szerelmeseinek hatalmas ünnepe volt, amikor hat éves restaurálás után, 2010-ben ismét vízre tették a gyönyörűen felújított Tramontana – t. Azóta eltelt csaknem tíz év így a hajó ismét felújításra szorult. A hatalmas munka elkészült és a koratavasz folyamán ismét a Balatonba kerül az „öreg hölgy”, vagyis a legendás 8mR yacht. Wonke Péterrel a Tramontana Yacht Club Egyesület elnökével beszélgettünk.

Vitorlázz Itthon: Információink szerint éppen egy felújításon esett, vagy esik át a Balaton egyik hercegnője, a Tramontana. Mit kell tudnunk a Tramiról?

Wonke Péter: A Tramontana a Balaton egyetlen 8mR yacht típusú hajója, sőt ebben a korábbi olimpiai hajóosztályban a világon is az egyik legöregebb. 1910-ben építették a W.von Hacht tervei alapján, feltehetően 1912-ben érkezett a Balatonra , amikor Széchenyi grófnő tulajdonába került. Azóta vitorlázik a tavon. Amit még tudni kell, hogy a legtöbb Kékszalag győzelmet ez a hajó érte el, legutóbb 1989-ben  Gömöri Pál kormányzásával.

Emellett, ami még nagyon fontos dolog, hogy Kultsárné Gordon Evelyn kétszer egymás után a Tramontana-val nyert Kékszalagot női kormányosként. Napjainkban a női kormányosoknak megajánlott Kékszalag különdíjat is róla nevezték el.A hajó alapítványi, a Tramontana Vitorlás Alapítvány tulajdonában van. 2004 – 2010 között esett át egy nagy felújításon. Azóta eltelt tíz év és most jutottunk el oda, hogy az elmúlt évtized elhasználódását helyre kellett állítani. Gyakorlatilag minden lakkozás le lett csiszolva, több rétegben újra lett lakkozva a hajó.

Vitorlázz Itthon: Miként élte meg – hogy úgy fogalmazzak az átkos évtizedeket, a szocializmus évtizedeit a Tramontana?  Hiszen nagyon sok társa elpusztult, eltűnt vagy nem lehetett már felújítani a Balatonnál?

Wonke Péter: Szerencsésen vészelte át ezt az időszakot. Az államosítást követően az Építők Klub tulajdonába került és ott egy nagyon lelkes, gondos csapatnak hála – Sándor Ferenccel az élen – nem hagyták, hogy tűzifa vagy virágláda legyen a hajóból. Ennek köszönhető, hogy mind a mai napig működik.

Vitorlázz Itthon: Miként tudtok előre tervezni akár a 2020-as szezonra? A Tramontana rendszeresen részt vett a versenyeken, köztük az Évadnyitón is. Jelen állás szerint – amikor beszélgetünk – még az idei Kékszalag sorsa is bizonytalan. Hogy készültök idén a hajóval?

Wonke Péter: Április végén, május elején vízre megy a hajó. Ez egy fa hajó, aminek nem tesz jót, ha szárazon van függetlenül attól, hogy tudunk-e vele versenyezni vagy sem, mindenképpen vízre kerül. Figyeljük folyamatosan a híreket és bízunk benne, hogy mihamarabb elkezdődik a szezon. A sportorvosi engedélyeket csináljuk, a versenyengedélyeket kiváltjuk és nagyon bízunk benne, hogy a Kékszalagot megtartják.

Vitorlázz Itthon: Azért vonzó, hogy hajózzunk egyet betartva természetesen a szabályokat. Erre alkalmas a Tramontana, vagy tervezel ilyen használatot – persze ha addig nem szigorodnak az előírások?

Wonke Péter: Szerintem nem. Le fogjuk tenni a vízre és nem fogjuk felhúzni a vitorlákat. Egykezes versenyeken indultak már el ezzel a hajóval, de azért kell két-három-négy ember ahhoz, hogy normálisan lehessen vinni. A szezonhoz visszakapcsolódva én nagyon bízom benne, hogy júniusban már lehet vitorlázni, ugyanis június 20-ra be van tervezve a Tramontana Sennebogen Kupa, amit az egyesületünk rendez. Nagyon örülnénk, ha azt már meg tudnánk tartani.

Vitorlázz Itthon: Mesélj egy kicsit erről a kupáról!

Wonke Péter: A Tramontana Sennebogen Kupát 2010 óta rendezzük meg a Hajógyári Kikötő, az anyakikötőnk támogatásával és együttműködésével. Ez egy egynapos túraverseny, a Balaton Keleti-medencéjében. Tavaly több, mint nyolcvan hajó vett részt rajta. Ilyenkor mindig a díjkiosztóval egybekötött vacsorával látjuk vendégül a versenyzőket. A Pünkösdi Regatta után és a Kékszalag előtt van minden évben. Alkalmas arra is, hogy ha úgy adódik a családdal érkezzenek a versenyzők. Ranglista verseny, több hajóosztálynál ezért a sportorvosi megléte szükséges. Ugyanakkor, ha valaki ódzkodik a pályaversenyektől, annak ez egy kitűnő lehetőség.

Forrás: www.vitorlazzitthon.hu

Fotó: www.tramontana.hu