Az Enterprise egy 1977 – es S&S által tervezett 12mR, melyet eredetileg az America’s Cup megvédésére építettek, de végül soha nem indult a Kupán. A 2019 – es Newport Rhode Island – i 12mR VB – re teljesen felújították, ahol két futamot is tudott nyerni. Napjainkban vitathatatlanul ez a hajó rendelkezik a legjobb set up – al a 12mR yachtok között.

Az Olin Stephens és David Pedrick által a Sparkman & Stephensnél tervezett, és a Minneford Yacht Yard – ban alumíniumból épített Enterprise számos elsőséggel büszkélkedhetett. Ő volt az első olyan konstrukció, amelyet áramlástani medencékben is teszteltek. A tesztek eredményei azt mutatták, hogy egy átlagos 24 mérföldes America’s Cup pályán, 10 csomós szélben az Enterprise egy perccel gyorsabb lesz riválisainál. Az Enterprise a vitorlák terén is úttörő volt, mert ekkor már laminált vitorlákkal versenyzett.

Az 1977 – es Challenger Match, a Courageous (1974) és az Intrepid (1970) csatája volt, a nyugati parti Lowell North és a keleti parti vitorlázó Ted Hood között. Lowell North – al együtt a csodagyerek John Marshall vitorlázott, aki az elkövetkező években meghatározó szereplője volt a Kupának. Az Enterprise legénységéből sokan vitorláztak az Intrepid sikeres 1970 – es kupa kampányában. Végül az Intrepid – et visszavitték San Diego – ba, hogy az új dizájnnal tudjanak foglalkozni így végül az 1974 – es címvédő Courageous lett az a hajó, ami ismét indult 1977 – ben és sikeresen védte meg a Kupát Alan Bond Ausztrália – val szemben.

De mi volt az oka, hogy nem az Enterprise – t választották? Aki kicsit is ismeri a hajót az könnyen rávágná hogy a hagyományos 12mR yachtokhoz képest az Enterprise árbóc – forstag távolsága három lábbal rövidebb volt. A legtöbb 12mR – nél ez 24 láb körül mozog, de az Enterprise – é 21 láb volt.

Az áramlástani modellek az mutatták, hogy ez előnyt jelent majd, de ezzel a rövidítéssel a merev vitorlák gyors áthúzása kihívást jelentett, mivel előrébb és kisebb helyen kellett ezeket áthúzni. Ez azt is jelentette, hogy egy forduló után az orrvitorla nem telt meg olyan gyorsan széllel, és nem tudtak úgy gyorsulni. A korai kihívó versenyeken az Enterprise jól teljesített, de a nyár előre haladtával a Courageous egyértelműen jobb lett.

A kis visszatekintés után térjünk vissza a jelenhez..

A hajó rövid Mediterrán kitérő után 2017 – ben a US Merchant Marine Academy Sailing Foundation – hez került, és a 2019 – es Newport – i VB előtt komoly átalakítás kezdődtek rajta. Tommy Rich, a New England Boatworks munkatársa, amely az átalakítást végezte, így emlékszik vissza:

„A hajó nem volt túl jó állapotban, melyen az átalakított önürítős cockpités egy két rosszul elhelyezett veret sem segített”

Az átalakítást nagyjából két év alatt végezték el, és ezalatt a hajótesten és a vázon kívül gyakorlatilag mindent korszerűsítettek vagy kicseréltek.

A S&S David Pedrick – el együtt új gerincet tervezett a Enterprise – ra, illetve a kormány is áttervezésre került. A hajó fedélzeti szerelvényei is megújultak, az osztályelőírásoknak megfelelően. Alumínium árbocot kapott, de a felújításnál már nagyon sok helyen használtak carbont is. Beépítésre került több új Harken hidraulikus rendszer is, illetve az árbóc – forstag távolságtávolságot is az átlagos 24 lábra változtatták.

Ilyen szintű idő- és pénzbefektetésnek egyetlen célja volt: ami nem más, mint a világbajnokság megnyerése. Az Enterprise – t Clay Deutsch bérelte ki erre a nyárra, de a versenyfutás még azelőtt elkezdődött, hogy a hajó vízre került volna.

„A kihívást a naptár jelentette számunkra” – mondta Deutsch. „Május végéig nem tudtuk vitorlázni a hajón. És talán nem meglepő, de rengeteg idő kell egy ilyen hajó bevitorlázásához.”

Ennek ellenére az Enterprise kiváló tulajdonságai hamar megmutatkoztak. 2019 nyarán, Newport – i versenyein már több futamot is tudott nyerni. A vb – n az utolsó két futamot megnyerte és stabilan a második helyen végzett a Modern Divízióban a Challenge XII mögött.

Deutsch – nál a 12mR yachtok iránti becsípődés már korán kezdődött. „Gyerekkoromban, míg más gyerekeknek baseball és amerikaifoci kártyájuk volt, nekem volt egy Intrepid – albumom, és mindig is 12mRhajókról álmodoztam. Aztán 2017 telén hirtelen a North Sails – től, Mike Toppa keresett meg azzal a kérdéssel: „Mi van az Enterprise – al?” Ekkor még nem gondoltam hogy a vb – re elkészülhet. Végül meggyőztek hogy a versenyre összeállhat a technika. Ezután őrült munka kezdődött a New England Boatworks – nél.

„Emlékszem, amikor először megnéztem az Enterprise – t, ezer alkatrész hevert mindenhol a műhelyben. Akkor az volt a véleményem:

„Nem vagyok profi, de az amatőr véleményem az, hogy ennek a hajónak esélye sincs elkészülni. De Ben Quatromoni, a projektmenedzser és csapata nekiállt, éjjel – nappal dolgoztak, és a rajtvonalhoz értünk.”

Az Enterprise fedélzetei szerelvényei igencsak letisztultak. Az 1977 – es és a 2019 – es technológia is mind megtalálható a hajón. A hajóra hasonló spinakkerleszedő rendszer került, mint a TP52 – esekre, amellyel nagyjából 5 – 10 mp alatt lehet leszedni a spinakket.

Az alumínium cockpit jól le van süllyesztve, hogy a kávédarálóknak legyen elég helye a baum alatt. A fedélzet letisztult, minden hidraulika és a mozgókötélzet egy része is ez alatt fut.

Az Enterprise technikai adatai:

Teljes hossz:                           20.15 m

Vízvonalhossz:                        13.41 m

Szélesség:                                3.78 m

Merülés:                                  3.78m

Súly:                                       25.7 tonna

Vitorlafelület:                         168m2

Tervező:                                  Sparkman & Stephens

Tervezés éve:                           1977

Építő:                                      Minneford Yacht Yard, Inc.