A www.klasszikushajok.hu – n már több ízben olvashattunk a 22 – es Binnenjollékról, de főleg a hazai hajókról és történetükről, illetve egy két versenybeszámolóról. Most egy kicsit Németországba kalandozunk, hogy a tavaly száz éves, legöregebb német 22 – es Binnenjolle a Woge történetét is megismerhessük.

A legöregebb német 22 – es Binennjolle a Woge tavaly ünnepelte 100. születésnapját. A hajót 26 évvel ezelőtt Manfred Jacob mentette meg a láncfűrész elől. Manfred Jacob tulajdonképpen akkoriban csak azért vette meg a Woge – t, hogy ne égesse el azonnal, mert gyújtósnak is rossz állapotban volt, illetve mert akkor 1996 – ban ez egészen kézenfekvő ötletnek tűnt. A hajó belsejében tőzeg állt, a deszkák a bordák, a padlózat mind meg voltak lazulva és rohadtak is. A gerinc több helyen meg volt törve és a műanyag borítás is sokhelyen elvált a testtől. A hajó ekkor már évek óta nem volt vízen.

A Woge egy rothadó roncs volt. Manfred Jacob megvette, akkor 1000 német márkáért. Az évek során teljesen felújította az 1922 – ben Hamburgban épült Woge – t, amíg a mahagóni fedélzet a végén újra fel nem ragyogott. Nem ez volt az első romos állapotú hajó, amelyet megmentett. Korábban saját versenyhajóját a Fram – ot is saját kezűleg újította. Eredetileg nem volt tervben, hogy továbbra is megtartja a Woge – t: „Akkor még négy évet adtam neki” – mondja Jacob – „túrázni  akartam az Elbán a fiammal együtt.”

A Woge minden részletében:

A Fram – al Manfred Jacob már több mint 18 csomós sebességgel tudott vitorlázni. A 22 – es Binnenjollét vagy másnéven J – jollét eredetileg egészen másra tervezték, amikor 1909 – ben megálmodták az első nemzeti jolleosztályt. A hamburgi és berlini vitorlázók eredetileg egy kisméretű oktatóhajót szerettek volna tervezni. Akkoriban a J – Jollét olcsó edzőhajónak szánták, de aztán gyorsan High – tech géppé fejlődött. Ez a rendezőelv, hogy olcsónak kell lenni azt eredményezte hogy 1915 – re mindössze hat év alatt több mint 300 hajót építettek. Gondoljunk csak bele, hogy ez a mai viszonylatban mit jelent (50 hajó / év)? Melyik hajóosztály képes ma így fejlődni.

A J – Jolle egy tervezői hajóosztály, így akkoriban olyan ismert német tervezőket is vonzott, mint Reinhard Drewitz, Carl Martens, Willy von Hacht és Manfred Curry, aminek eredményeként teljesen más irányba indult a fejlődés. A hajó paramétereit alapvetően egy képlet határozza meg L+B = 7,80 m. A hajót kétféle rudazattal is szerelték, az eredeti a gaffos volt, később pedig jött a Marconi rudazat is, de ez soha nem tudott igazán érvényesülni a gaffosokkal szemben.

A hajóosztály csúcstechnológiás géppé fejlődött – mondja Manfred Jacob, aki immár több mint 20 éve a német és az európai osztályszövetség elnöke. A 22 – es Binnenjolle kezelés sok figyelmet igényel a versenyzőktől, de pont ezért is vonzza a versenyvitorlázókat – áll egy 1941 – ben megjelent írásban. A második világháború előtt több neves Star versenyző is vitorlázott az osztályban.  Például az 1938 – as világbajnok Walter „Pimm” von Hütschler, vagy az 1936 – os olimpiai bajnok Peter Bischoff. 1945 – ig a legigényesebb Közép – Európai versenyjolle osztálynak számított. Manapság a J – Jollét néha „háború előtti FD – nek” is nevezik, mert ugyanolyan igényes, mint a korábbi olimpiai hajóosztály a Repülő Hollandi.

Lehet hogy erős szélben kihívás vele vitorlázni de cserében iszonyúan jól kezelhető és gyors. Két fővel akár 3 Beaufort – ig is vitorlázható a hajó. Amikor a YACHT magazin meglátogatta a Woge – t, a szél ötös – hatos erejű volt az Elbán. A hajót hárman vitorlázzák és a viharos szélben is óriási élmény reffelve.

A Woge iszonyatos sebességgel száguldott az Elba – n, egy kis fockkal és egy reffelt grósszal. A hullámok folyamatosan mosták a decket és csaptak be a cockpitba. Szerencsére a cockpit már önürítős, így a ventilek vad gurgulázó hanggal azonnal kiszívják a vizet. Az árbóc előtt ugyan van hullámtörő, de ma már csak dísznek. Régebben nagyobb volt, de Jacob azt gondolta, hogy csúnya, ezért félbevágta egy fűrésszel – mondja. Így a legénység pillanatok alatt elázott.

1937 – ben a Woge 45 hajós mezőnyben nyerte meg legrangosabb versenyét – az „Alsó-Elba Kékszalagját”, ami akkoriban egy 60 tengeri mérföldes éjszakai verseny volt. Ezek után senki ne mondja azt, hogy egy ilyen versenyhajó nem alkalmas hosszú távú vitorlázásra. A YACHT magazinban, 1924 – ben már lehetett olvasni, hogyan vitorlázták a Woge – val Kiel – ből Fehmarn – on keresztül Travemündébe egy hétvége alatt.

A 22 – es Binnenjolle osztályban jelenleg több mint 40 teljesen felújított hajója van, mondja Manfred Jacob. A második világháború után csak nagyon kevés készült belőlük. Sok vitorlázó váltott a lényegesen olcsóbb H – Jolléra vagy a gyorsabb és (volt) olimpiai hajóosztály Repülő Hollandira. Ennek eredményeként a Német Vitorlás Szövetség a 22- es Binnenjollét nem kezelte kiemelt osztályként. Aztán 1978 – ban két Bodeni – tavi úr csodálatosan felújított egy ilyen hajót, majd sokan mások is követték példájukat. 1981 – ben tizenkét hajóval újjáéledt az osztály. „Összességében körülbelül száz J – jolle volt akkoriban” – mondja Jacob, aki néhány évvel később csatlakozott a flottához.

Manfred Jacob tulajdonában akkor is volt egy J – jolle, amelyet 1979 – ben fedezett fel egy északi – tengeri töltés mögötti mezőn. Belülről moha borította, hiányoztak a szerelvényei, a fartükre, a fedélzet, a svert, valamint a padlódeszkák is. A legenda szerint a hajó 1924 – ben épült Sir Willi von Ottensen néven. A hajót tökéletesen felújította, túrahajónak és a nyolcvanas években rengeteget túrázott vele a Balti – tengeren, Dániában és Hollandiában. A Sir Willi most az Allgäui Rottachsee – ben horgonyoz.

Amikor Manfred 1991 – ben eladta a Sir Willi – t, egy másik Binennjolle felújításába kezdett bele méghozzá a Fram – ba. A hajó három év és 1000 óra alatt újult meg és ezután következett még a Woge felújítása is.

2022 tavaszán a hajó 100. születésnapja alkalmából a tulajdonos újrafestette a gabon és tölgyfa hajótestet, valamit kistáblát rakott a hajó orrára. Ezzel a Woge a legrégebbi, még mindig vitorlázó J – jolle Németországban. „Halhatatlan” – mondja Manfred Jacob ma a Woge – ről. A tulajdonosnak szilárd elhatározása van arról meddig tartja meg a hajó: „Ha először felborulok, eladjuk” mondja Manfred.

…végül, de nem utolsó sorban, abban a szerencsében is volt részem, hogy vitorlázhattam ezzel a csodálatos hajóval. 2019 – ben Hamburg – ban rendezték a 22 – es Binnenjolle Európabajnokságot ahol 2018 után újra kint szerettem volna lenni. Az út kicsit kalandosra sikerült, mert az EB előtti nap este törölték a repülőjáratomat, de még pont volt időm autóba ülni és kiérni. Útközben csörgött a telefonom, az osztrák 22 – osztályszövetség elnöke keresett, hogy olvasta, hogy érkezem és hogy van e kedvem esetleg vitorlázni idén is az EB – n. A válaszom természetesen igen volt. Péntek reggel 3 x 20 perc alvás után sikerült kiérni Hamburg – ba, ahol a regisztráció után skipper meeting és három futam következett. A kölcsönhajó, amit kaptunk a Woge volt. Manfred Jacob adta kölcsön az EB – re ahol két német vitorlázóval tudtam menni. Az EB – t kétféleképpen értékelik egyrészt abszolútban, másrészt YS – ben. Ebben az évben a Woge nyerte a YS versenyt…

A Woge technikai adatai:

Tervező: Willy von Hacht

Építés éve: 1922

Hossz: 6,10 m

Szélesség: 1,70 m

Legnagyobb merülés: 1,15 m

Súly: 450 kg

Nagyvitorla: 16,0 m²

Fock: 6,0 m²

Genua: 10,0 m²

Az osztályszövetség honlapja: www.j-jolle.org