A Windermere 17 osztály hajóival 120 éve szelik a Windermere – tó vizét, és az osztály még ma is virágzik. William Wordsworth és Samuel Taylor Coleridge lírai alkotásai óta a Lake District természeti szépsége sokakat megihletett. A zöldellő dombok, zord sziklák, a tavak sötét mélységébe zuhanó, sebes folyású patakok összessége sokak képzeletét rabul ejtik. Kevés olyan dolog van ezen a világon, ami még megszépítheti ezeket a természeti csodákat, de talán nem túlzás kijelenteni, hogy a Windermere 17 flotta látványa versenyzés közben, ilyen lehet.
A Windermere 17 osztály idén ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját. Az osztállyal kapcsolatban az mindenképpen figyelemre méltó, azon kívül, hogy a világ egyik legrégebbi hajóosztálya, hogy a klasszikus, több mint 100 éves, és a modern hajók még mindig kiélezett versenyeket vívnak egymással.
Az osztály története 1904 – ig nyúlik vissza, amikor is a Royal Windermere Yacht Club (RWYC) megálmodott egy új osztályt, ami a már vízen lévő versenyosztályok kisebb alternatívája lett volna. A Royal Windermere Yacht Club – ot 1860 – ban alapították. A klub székhelye a Windermere – i tó partján, Bowness városában található. A klubot nem a helyiek, hanem gazdag iparosok hozták létre, főleg a szomszédos Lancashire – ből, ahol vállalkozásaik működtek, melyek meghatározói voltak az akkori Brit gazdaságnak. Hétvégenként ezek az iparosok egy kis pihenésre és gyógyulásra vágytak, és ebben a korban a versenyvitorlázás egyre közkedveltebb lett. A legénységek nagy részét gyakran a Morecambe – bay ből érkező profi vitorlázók alkották, akik az év nagy részében horgásztak, és a nyári versenyszezonra érkeztek a tóhoz. A vitorlázás iránti érdeklődés tovább fokozódott, mivel a közelben nem volt más versenypálya, így a vitorlás fogadás tökéletes alternatívája lett a lósport fogadásainak.
Kezdetben a tavon a nagyobb osztályok voltak közkedveltek, de 1904 – re megnőtt az igény a hajótulajdonosok részéről, hogy mellőzzék a fizetett legénységeket és saját hajóikat kormányozzák. Ez azt jelentette, hogy egy kisebb, könnyebben kezelhető osztályra lett szükség. Ekkor született meg a Windermere 17 – es osztály.
A korai hajókat többnyire Percy Crossley tervezte, bár unokatestvére, Herbert tervezte a legelső 1 – es rajtszámú hajótestet, a Naiad – ot. Percy apja Louis Crossley a RWYC egyik alapító tagja volt. Percy a jachttervező szakmát Linton Hope tervező mellett tanulta meg, aki többek között a Thames Raters és az International Canoe Class tervezéséről volt ismert. Az eredeti hajókat gaffos vitorlázattal építették, ami még mindig megtalálható az 1908 – ban épített Merlin – en. Az osztály később Bermuda rig – re váltott.
Az osztály népszerűnek bizonyult, amit az egyszerűsége is segített. Nem lehetett reffelni őket, és a spinnaker használata sem volt engedélyezve.
Az osztály folyamatosan erősödött és több neves tervező is kipróbálta magát Windermere 17 tervezésében. A névsor nem teljes, de talán érdemes megemlíteni David Boyd – ot, aki az 1958 – as America’s Cup kihívóját, a Sceptert tervezte, vagy a legendás Olin Stephens – t, aki1967 – ben tervezte meg a Sailfish II – t, amely sok hasonlóságot mutatott a Kupa győztes Intrepid – el. Később Ian Howlett egy új generációs 17 – es tervét álmodta meg, amely szintén sok hasonlóságot hordoztak korábbi Kupahajói a Lionheart és Victory ’83 – al. Howlett tervezett még egy új 17 – es designed is, a Flying Duckmant, amelyet 2013 – ban dobtak piacra. A Kupa ikonjain kívül más legendás tervezők, mint például Alfred Mylne, Uffa Fox és Arthur Robb is kipróbálták magukat a Windermere 17 – es tervezésben.
Mindez azt jelenti, hogy a hajótestek formájában nagyon eltérőek, bizonyos hajókat gyenge szélre optimalizáltak, másoknak pedig erősebbre. Tekintettel a rendkívül változatos időjárásra a Windermere tavon érthető, hogy a versenyek továbbra is szorosak a flottán belül, a kor és a hajótest formák eltéréseinek ellenére is. A versenyképesség további javítása érdekében a klub különböző díjakat is készített a jachtok különböző generációi számára…
A Windermere 17 technikai adatai:
Teljes hossz: 7.7 m
Vízvonal hossz: 5.18 m
Szabad oldalmagasság: 0.4 m
Szélesség: 1.55 m
Merülés: 1.22 m
Árbóc magassága: 9.55 m
Nagyvitorla felülete: 17.65 m2
Orrvitorla felülete: 10.22 m2
Test tömege: 343 kg
Tőkesúly tömege: 812 kg
