Az International 5.5 Metre osztályt azért hozták létre, hogy a 6mR jachtokhoz hasonlóan, izgalmas versenyeket vitorlázhassanak, de alacsonyabb költségvetéssel. Az osztályelőírás hasonlóan, mint az Metre osztályoknál itt is egy képletben határozza a hajó tervezésének lehetséges határait. A képletben szerepel a hajó hossza (L) súlya vagy vízkiszorítása (D) és a vitorlaterületet (S). A szabályzat kimondja, hogy ennek a képletnek a végső összege nem haladhatja meg az 5.5 métert. Ezen formula betartása mellett számtalan lehetőség nyílik a tervezők előtt, így gyakorlatilag szinte nincs két egyforma hajó az osztályban.
Az 5.5mR osztályelőírása az 1907 – ben megalkotott változata. Az 5.5mR pontosan ezért, szoros rokonságban áll a nagyobb Metre jachtokkal, mint például a 6mR, 8mR és a 12mR.
Az első 5.5mR szabálynak megfelelő hajókat 1949 – ben építették. Korábban már volt kísérlet arra, hogy olcsóbb alternatívát építsenek a 6mR jachtok helyett. 1929 – ben a francia „Union de Societes Nautique Francaise” megalapította az 5mR Class – t, és London – ban el is fogadták az osztályt. Az 5mR class a legkisebb metre class volt, amiből több száz hajót építettek, de ennek ellenére sem lett soha olimpiai osztály.
Az 5mR – eket, az 5.5mR class gyorsan felváltotta, építésük után három évvel, az 1952 – es Helsink – i nyári olimpián már versenyeztek. 1953 – tól egy másik nagy vitorlás trófeáért is ilyen hajókkal vitorláznak, nevezetesen a Scandinavian Gold Cup – ért. Az 1956 – os olimpián Melbourne – ben, a 6mR jachtok helyett már az új dinamikusan fejlődő 5.5mR jachtok vitorláztak az olimpián.
A 1960 – as években azonban hasonló kritikát kapott, mint a 6mR jachtok korábban, nevezetesen hogy csak magas költségekkel üzemeltethető, így az osztály az 1968 – as Mexicocity – i olimpián vitorlázott utoljára. Ezzel egy korszak befejeződött és az olimpiákon ezután nem szerepelt már többet tervezői hajóosztály. Az osztály azonban ezután is aktív maradt, és az 5.5mR jachtok napjainkban is aktívan versenyeznek.
Az osztály végül öt olimpián szerepelt (1952 Helsinki, 1956 Melbourne, 1960 Róma, 1964 Tokyo, 1968 Mexicocity) Az osztály legeredményesebb nemzete a Svéd két arany egy ezüst és egy bronzéremmel, a második az amerikai szintén két arany és két bronzéremmel, harmadik pedig Ausztrália egy aranyéremmel. Emellett még a briteknek és a svájciaknak sikerült egy ezüst és egy bronzérmet szerezniük, a norvégok és a dánok pedig 1 – 1 ezüstéremmel dicsekedhetnek.
Egy osztály, három divízió:
Az International 5.5mR Class versenyjachtjai három divízióban (Modern, Evolution, Classic) versenyeznek, lehetővé téve a hajók megfelelő besorolását, annak érdekében, hogy értékelni lehessen őket egy olyan osztályban, amely az évtizedek során fokozatosan fejlődött. A legtöbb hajó egyedi, de néhány sorozatot is építettek belőle.
A Modern divízióba tartoznak az 1994.január.1. utáni mérési bizonyítvánnyal rendelkező hajók. A hajótest vonalait maximálisra tervezték, a keel rövidebb lett, a kormány pedig nagyobb, hogy kompenzálja a keel csökkenést. A carbon árboc és baum kötelező, a keel szárnyakkal van ellátva. Az elmúlt évek legtöbb modern hajóját Seb Schmidt (Genf) tervezte. Több mint két évtizede ő volt a kreatív ötletgazdája annak, hogy új 5.5mR tervek készüljenek és ezzel fejlődhessen az osztály. Mellette még Doug Peterson és Ian Howlett tervezte a hajók többségét.
És hogy miért 1994? A nagy áttörés 1990 – ben történt, amikor a Chlika – Chlika (SUI – 169) vízre került Genfben. A Sébastien Schmidt és Philippe Meier által tervezett hajó a koncepció és a szemlélet terén bevezetett radikális változások szimbóluma lett. A hajótestnek más volt a formája, a keel szárnyakat kapott, és a hajó minden apró részletet próbálták optimalizálni. Chlika-Chlika különböző csapatokkal számos világbajnokságot nyert. Mivel a Modern hajók azóta tovább fejlődtek, az osztály azt javasolta, hogy a Modern hajók legkorábbi dátumát 1994 – ben határozzák meg.
Az Evolution divízióba tartoznak azok a hajók, amelyek eredeti mérési bizonyítványa 1970. január.1. és 1993.december.31. közöttiek. A legtöbb hajót Britton Chance Jr., Ben Lexcen és Warren Muir tervezte. A hajótest radikális változás volt a Classic osztályhoz képest, kisebb lett a merülésük és drasztikusan csökken a nedvesített felületük. A kormánylapát el lett választva a gerinctől. A Synaril – t (Z-130), 1981 – ben Britton Chance Jr. tervezte, és Hermann Egger építette, amivel számos Világbajnokságot nyertek. A könnyű hajók közül Warren Muir tervezte a Firestorm – ot, amely kétszer nyert világbajnokságot. A legtöbb hajó rétegelt lemezből készült, de később a 80 – as években néhány ausztrál üvegszálas hajó is megjelent. Ezután az amerikai Melges Boatyard egy sorozatot gyártott üvegszál erősítéssel, a Warrior III mintájára, amit Waren Muir és Ben Lexcen tervezett. Az árboc túlnyomórészt alumíniumból készült, néhány hajón azonban már carbonárbocra cseréltek. Teljesítmény és kezelhetőség szempontjából nincs olyan nagy különbség az Evolution és a Modern hajók között, ezért az Evolution hajók tökéletes belépőhajók lehetnek az 5.5mR versenyzéshez.
A Classic divízió flottájába az 1949 és 1969 között épült hajók tartoznak, melyből mintegy 650 volt épült! Charles E. Nicholson, a Camper & Nicholson tervezője és tulajdonosa álmodta meg az új 5.5mR osztályt. 1949 – ben mutatta be az első 5.5mR – t, a K-1 „The Deb” prototípusát. Az IYRU már 1950 – ben elismerte az osztály státuszát, és ebben az osztályban látta meg az olimpiai osztályok jövőjét. A Classic divízió tervezői között számos neves tervező szerepel, a teljesség igénye nélkül: Arvid Laurin, C. Raymond, Hunt, Alfred E. (Bill) Luders Jr., Einer Ohlson és Carl-Eric Ohlson, Henri Copponex, Olin Stephens és persze Britton Chance Jr.
Nem minden hajó élte meg a századfordulót, de a még megmaradt hajók újra életre kelnek, és 1994 óta rendszeresen részt vesznek a világbajnokságokon. Európában nagy flották vannak a klasszikus 5.5mR – ekből, Hollandiában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Dániában, Svájcban, Görögországban, Norvégiában, Svédországban, Finnországban és az egyesült királyságban. Európán kívül az USA – ban, Ausztráliában, Kanadában, és a Bahamákon van versenyző osztály a típusból. A Classic flottán belül néhány hajót módosítottak, néhányat nem. A legértékesebb és „igazi” klasszikus 5.5mR – eket nem módosítják!!!
Az 5.5mR class technikai adatai:
Tervező: Charles E. Nicholson
Tervezés éve: 1949
Legénység: 3 fő
Merülés: 1.35 m (max.)
Hajó súlya: 1700 kg – 2000 kg
LOA: 9.5 m
Szélesség: 1.92 m (min.)
Vitorlák széllel szemben: 26,5 m2 – 29 m2
Spinnaker: 50 m2
