Ester abban a korban épült, amikor a versenyhajók tervezését forradalmi és intenzív innováció jellemezte. Ennek megfelelően egy forradalmi tervezésű izzig vérig versenyyacht született 1901 – ben valahol északon. Nem mintha a mai hajók tervezése és építése nem hordozna magában elég innovációt, de gondoljunk csak bele hogy ez több mint 100 évvel ezelőtt mit is jelentett, hiszen a mai nagy klasszikushajó regattákon sem tudjuk levenni a szemünket ezekről a csoda szerkezetekről, de talán kanyarodjunk egy kicsit vissza Ester történetéhez.
A finnkeeles hajót 1901 – ben Gunnar Mellgren tervezte nem kisebb feladattal, hogy a szomszédos Finnország ellen győzedelmeskedjen a Tivoli Kupán. Az eredmény gyönyörű és egyben egyedülálló is lett. A korabeli Finn vitorlás Magazin a Frisk Bris is úgy vélekedett a yacht – ról hogy egy különleges jelenség, de mindemellett az egyik legszebb és legeredményesebb versenyyacht. Ester – nek sikerült is megvédeni a Tivoli Kupát svédország számára és emellett rengeteg más versenyen is eredményesen szerepelt. Ezen nyár folyamán a 29 versenyből, amin elindult mindent megnyert. A hazai versenyek mellett megmérettette magát norvégiában is. Abban az időben kategóriájának leggyorsabb hajója volt svédországban.
1915 – ben a hajó az összes nyilvántartásból eltűnt és csak 1933 – ban került újra elő, amikor is már más néven (Brita) az Örnsköldsvik SS vitorlás szervezetnek adományozták. A hajó utolsó eredménye, vagy győzelme 1937 – ből származik, amikor is az Ulvön midsummer Regattán sikerült győzedelmeskednie.
Ebben az évben egy őszi estén közvetlenül Järvön közelében tűz ütött ki a hajó fedélzetén, aminek következtében hullámsírba merült. A legénység egy csónakkal ki tudott menekülni, de a hajó sajnos nem menekült meg.
A hajó ezután több mint hetven évet töltött a hullámsírban, amely hullámokon születése után rengeteg diadalt ért el.
2012 – ben egy keresőhajón Per Hellgren, Bo Eriksson és Jan Olof Backman talált egy keskeny testet a víz alatt, amely hasonlított a harmincas évek végén eltűnt hajóra. Ezzel Ester történetének egy új fejezete kezdődött, hiszen megvalósult az az álom, hogy ezt a csodálatos és ikonikus hajót meg lehet menteni és újjáépíteni.
A felújítás:
A hajó életének első periódusa 1937 – ben ért véget, amikor is egy hajón kitört tűz következtében elsüllyedt. 2012 – ben találták meg és ezután kezdődhetett a hajó felújítása. Az elsüllyedt test igencsak törékeny állapotban volt miután 73 évet töltött a sós tengervízben. A hajó kiemeléséhez hevedereket és egy egyedi gyártású emelőbölcsőt készítettek, amivel végül sérülésmentesen a felszínre tudták hozni. A hajó kiemelése még ilyen eszközök mellett is a legnagyobb precizitást igényelte, hogy egyben a felszínre lehessen hozni. A hajót 164 láb mélyről kellett felhozni, ahol a legnagyobb kihívás az volt, hogy az iszapba ragadt tőkesúly egyrészt ne szakadjon le másrészt ezt megmozdítva a hajó lekönnyüljön és így szabaddá válva már könnyen felszínre emelhető legyen.
A tengerfelszínhez közeledve a hajót, nem emelték ki azonnal, hanem egy nap után előbb megtisztították a deck nagy részét a sártól és iszaptól mielőtt teljesen kiemelték volna. A kimelés és a partotérés után közúton a felújítás helyére szállították.
A hat év felújítás alatt a hajó teljesen új bordázatot, gerincet és tőkesúlytartót kapott. Ezután a hajó teljes újrapalánkozása is megtörtént. A következő lépésben a deck alkatrészei és teljes strukturája is megújult. A hajó új vitorlázatát és rigg tervét Juliane Hempel hajótervező mérnök tervezte meg.
A felújításnál figyeltek arra, hogy a hajó az eredeti tervek alapján épüljön újjá, de ahol már lehetett vagy nagyobb előnyt jelentett modern technológiákat is használtak. Az újdonságokra talán jó példa a 3 mm – es rozsdamentes merevítések, bordatartók, illetve a modern ragasztók használata is. A felhasznált faanyagok is azonosak vagy hasonlóak a régiekkel, de mindenképpen fenntarthatóbbak, mint az erdetileg használt Hondurasi mahogany.
Az eredeti tervekhez képest még a hajó első versenyidőszakában is történtek változások, amelyek tisztán láthatóak voltak, de volt olyan is, amely csak a felújítás során derült ki. A felújítás során a hajóépítők a Comité International de la Méditerranée – vel is egyeztettek, hogy milyen feltételekkel lesz a hajó nem replika hanem az eredeti kategóriába sorolható
A hajót a svédek mini Vasa – nak is emlegetik, hiszen a történetük hasonló, azzal a két különbséggel, hogy a Vasa több mint háromszáz évet pihent a tengerfenéken, illetve a kiemelés után már soha nem vitorlázott többet.
Az újjáépítés azzal kezdődött, hogy a bordákat elkészítették, amibe közel 2500 tökéletes furat került mielőtt behelyezték őket a hajótestbe. Ezután az új bordákat ideiglenesen csavarral rögzítették a régi palánkokhoz. Az újjáépítés során, amikor felkerült egy új palánk, a régit eltávolították a csavarokkal együtt és az újat már ragasztóval és szegecsekkel rögzítették. Minden egyes szegecs 8mm vastag, amit 14,5mm es fejjel gyártottak. Minden szegecsnek 30 mm – es furatot készítettek, amiben el tudták rejteni őket. A modern ragasztók mellett már nem igazán lenne szükség a szegescsekre sem, de ettől a hajó nem lett nehezebb viszont a testszerkezett sokkal merevebb lett. A szegecseléshez belülről légkalapácsot használtak, kívülről pedig egy speciális fém eszközt a szegecsvégek elmunkálására. A szegecsek a fej alján 20 fokos szöget zárnak be, ami segít abban, hogy jól illeszkedjenk és véletlenül se okozzanak hasadást a fában. A szegecseket a Sanco nevű helyi üzem készítette a hajóhoz Ornskoldsvik ban. A hajó padlózata tölgyfából készült, amit szintén szegecsekkel rögzítettek a vázszerkezethez. Ezután a dugózás következett, ami 2500 furat esetén szintén jó pár hetes feladat lehetett.
A hajó deckje és kielje 2018 októberében került fel és még ezen a télen be is fejezték a hajó felújítását. A test felújítása után az új rudazat következett. A lucfenyő árbóc és a douglas fenyő baum készítését 2018 őszén kezdték el a mesterek. Mind a két rudazati elem nyolc alkotórészből lett összeragasztva, amit szükség esetén a szokásos 1:12 arányú toldásokkal hosszabítottak. Az elemek összeragasztása csak következő és februárjában történt meg, majd ezután orsómaróval kezdték el méretre marni az árbócot. A hajó eredeti tervei nagy segítséget jelentettek az árbóc elkészítésénél is. A rudazat kitűnő minőségű anyagait a Touchwood BV szállította. Miután a ragasztás és az orsómarás megvolt a rudazatot a hagyományos módszerekkel 8, 16 illetve 32 oldalasra gyalulták, majd ezután következett a kézi csiszolás, ami már a lakkozáshoz készítette elő a fákat.
A tervek szerint a hajó először 2019 – ben 82 év után versenyzett újra a Mediterránum klasszikus regattáin.
Hajó neve: Ester
Gyártási év: 1901
LOA: 15.3 m
Beam: 3.08 m
Draught: 2 m
Vitorlafelület: 120 m2
Ester első útja:
A hajó honlapja:
