A JK6 Hanuman új legénysége nemrég egy hetet töltött Palma – n a gyönyörű J – Class új tulajdonosával, az olasz Giovanni Lombardi Stronatival, hogy együtt edzenek és bevitorlázzák a hajót. A csapat nagy részét a különböző Team Django (YCCS) jachtok legénysége alkotja kibővítve J – Class specialistákkal, így a tesztelés és az edzés meglehetősen hatékony volt, mivel a csapat nagy része korábban már vitorlázott egymással.

A Hanuman taktikus a legendás olasz Vasco Vascotto lesz, aki több mint 25 világbajnoki címmel rendelkezik, igaz eddig még nem vitorlázott J – Class jachtokon. Így nyilatkozott az első edzésről:

„Ez volt az első alkalom, hogy ilyen hajón ültem, és nagyon meglepődtem. Eddig mindig kívülről néztem és csodáltam őket. Nyilvánvalóan annyira szépek, hogy szinte hozzájuk sem akarsz érni. De a valóság az, hogy nagyon szórakoztató volt. Amikor edzettünk, folyton a valenciai Amerika Kupa jutott eszembe, mert a legénységi munka nagyon fontos, és nagyon jól fel kell készülni bizonyos manőverek végrehajtására. Ha nem vagy szervezett és jól képzett, nem fogsz eredményt elérni ebben az osztályban sem.”

Chris Hosking a Team Django és a Hanuman legénységének másik kulcsfigurája, aki széleskörű J – Class tapasztalattal rendelkezik így nyilatkozott:

„2013 körül vitorláztam a Rainbow – n az eredeti tulajdonossal, Chris Gongrieppel, majd a Svea – val a kezdetektől egészen a 2020 – as Antigua – i versenyig. A Rangeren a 2022 – es Maxi világbajnokságon, és a Hanuman – on a 2022 – es Bucket Regattán és Antiguán. Azt hiszem, mi ketten vagyunk az egyetlenek a hajón, akik a múltban versenyeztek vele, én és Dirk (Cheese) de Ridder, illetve leszámítva az állandó legénység néhány tagját. Mike Cate korábban versenyzett a Hanuman – on, és előtte a Svea – n is velünk volt. De sokan vannak még a hajón, akiknek J – Class tapasztalatuk van. Amikor megvette a hajót, Giovanni kérése az volt, hogy a lehető legtöbb Django – s embert alkalmazza. De ha új embereket szeretnénk behozni, elengedhetetlen, hogy J – class tapasztalattal rendelkezzenek. Mindannyian tudjuk, hogy a hajók nagyok és nehezek, hatalmas vitorlafelületek vannak és elég gyorsan bajba kerülnek a tapasztalatlan emberekkel. A J – Class „veteránok” között van Ivan Peute, a TP52 – es Sled  bowman – je, aki a mi bowman – ünk is volt már a Topaz – on. Rossco Halcrow jib trimmer, is vitorlázott már velünk a Svea – n, a Ranger – en és Rainbow – n, Michele Ivaldi pedig a Ranger – en.”

„Egy bizonyos időt a vitorlák és a szerelvények kiértékelésével és ellenőrzésével töltöttünk. Ez nyilvánvalóan olyan, mint bármelyik más hajón. Ha nem használjuk évekig őket, eltart egy ideig, mire újra versenyképes állapotba kerülnek. A hajó négy éve nem versenyzett igazán, de most részben sikerült versenyre hangolnunk. Az összes csörlőt és szerelvényt alaposan ellenőriztük és teszteltük. Az összes elektronikát ellenőriztük, és a srácok ismerkednek az új navigátorral Bruno Zirilli – vel.”

‍Hosking hangsúlyozza: „Dolgoztunk a vitorlák ellenőrzésén. A vitorlák már akkor is elhasználódnak, ha egy konténerben állnak, mert a hőmérséklet különbségek és a páratartalom ingadozik a konténerben. A Hanuman összes vitorláját értékeljük, gyakorlatilag mindegyiket felhúzzuk, ellenőrizzük, és sajnos néhány közülük javításra szorul. Az edzésen már az új gross – al tudtunk menni, St. Tropezben pedig már érkeznek az új génuák és spinakkerek.”

„Nyilvánvaló, hogy a vitorlák értékelése a folyamat legnagyobb része, de egy hatalmas csapatot összehozni először mindig nehéz, ezért kommunikációs készségeket fejlesztettünk, hogy mindenkit a legjobb pozícióba helyezzünk a hajón, ahol a leghatékonyabban tudják használni őket.” – mondta el Dean Phipps crew boss, aki nyolc America’s Cup győzelemmel rendelkezik.

Phippsie egy America’s Cup legenda, aki a Team New Zealand és az Alinghi csapataival is vitorlázott. Szükség van valakire, aki tudással, szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy összehangolja a legénység munkáját. A hét nagy részét a vitorláscsapattal való rutin kialakítása töltötte ki. Mindenki megismerkedett egymással, és azzal, hogy minek mikor kell történnie, és ezt összehangolták.

Hosking kiemeli: „Phippsie a zenekar karmestere. Vasco nyilvánvalóan hozza meg a döntéseket, és Phippsie lesz az, aki koordinálja azt, hogy minden manőver tökéletesen legyen kivitelezve. Nagyon jól kijöttünk egymással. Azt hiszem, már az elején magas szinten tudtunk kezdeni a kiválasztott legénységgel. Sok tapasztalattal, sok tudással és sok tehetséggel rendelkezik ez a csapat. Ez lehetővé tette számunkra, hogy elég gyorsan elég magas szinten kezdjük meg a munkát, így olyan manővereket is tudtunk gyakorolni, mint például a második napon a gybe-szettek. Nincs kétségem afelől, hogy csapatként versenyképesek leszünk Saint-Tropez-ban.”