A legenda szerint a kaliforniai San Diego – ban, ahol Dennis Conner korábban megvédte America’s Cup címét, szokatlan összejövetel zajlott a tengerészeti körökben, csak „angyaloknak” nevezett hajóknak.

A Pacific Class volt az első one design racing sloop, amelyet a Dél – Kaliforniai vizekre építettek, és az elmúlt 90 évben ez a több mint 80 hajóból álló flotta bevitorlázott a helyi vitorlás mitológiába. A Wings, a 8. számú, és talán a létező legrégebbi hajótest, a San Diego Maritime Museum – ban látható.

A Pacific Class Sloop – ok körülbelül négy generáció óta vonzzák a lelkes vitorlázókat. Napjainkban nagyjából 18 hajó sorakozik fel a San Diego Yacht Club (SDYC) E – mólóján, de még tucatnyi hajó fellelhető San Diego különböző pontjain. Hétvégén felvonják vitorláikat és a San Diego öböl körüli kirándulásokra vagy versenyekre indulnak. Amikor először 1929 – ben megépítették, a PC sloop – ot alapvetően klub és osztályversenyzőnek szánták, de a hétköznapi vitorlázóknak is elérhető árkategóriában. Abban az időben ezek a tulajdonosok képesek voltak saját hajóikat karbantartani, de manapság egy helyreállított PC, jóval több, mint 50 000 dollárba kerülhet, ami nem szerény kiadás egy daysailer – ért.

Rish Pavelecet, aki jó néhány PC – t megmentett már, elmondta mi is ennek a hajónak az igazi vonzereje. Először elhallgatott, majd a hangja szinte dorombolni kezdett, miközben beszélt. Azt mondta, a PC úgy néz ki, mint álmai vitorlása. – Úgy néz ki, ahogy egy igazi daysailer – nek ki kell néznie.

Dr. Alex Caldwell, aki kezdetben szüleivel vitorlázott, és PC versenyeken nőtt fel, azt mondja, hogy néhai apja, Bud, Pacific Class Onion Truck – ján vitorlázni a világ legcsodálatosabb érzése volt.

Miután hallottam ezeket a beszámolókat, úgy gondoltam, tartozom magamnak annyival, hogy elmegyek és kipróbálok egy ilyen varázslatos hajót. Így egy szeles márciusi délutánon San Diego – ban az 1934 – ben épült és nemrég felújított PC (No. 16), a DAWN cockpitjében találtam magam. Négy fős legénységünkből, három olyan vitorlázó volt, akik napjaink azon angyalai közé tartoznak, akik a PC  osztályt a századik jubileuma felé terelgetik. A fedélzeten a DAWN restaurátora, a San Diego – i fahajóépítő reneszánszember, Pied Piper és C.F. Koehler. Ő egy 54 éves fahajó „guru”, a családi Koehler Kraft jacht yard vezetője, hivatásos skipper és megszállott jazztrombitás. Amanda Del Bello és Danielle Richards, a PC flotta két fiatalja kezelte az orrvitorlát.

A DAWN – nak nincs motorja, és a kikötőből való kivitorláz egy olyan balesetnek tűnt, amely meg fog történni… A kikötőből kiérve a San Diego – öböl nyílt vizein a hajó valóban megmutatta fürgeségét. A többi hajón ujjongtak, amikor elrobogtunk mellettük az új, de tradicionális vitorlázatunkkal. A pöffös szélben, széllel a DAWN csodálatosan és gyorsan száguldott. Ekkor már nem volt kérdés számomra, hogy Caldwell – nek igaza volt. Egy PC – n vitorlázni olyan, mint szárnyalni. A DAWN – al kreutzolni ahhoz hasonló érzés volt, mint egy klasszikus roadster – t vezetni kanyargós hegyi utakon… Ezután már nem is csodálkoztunk azon hogy valaki átkiabált a vízen: „Rock ‘n’ roll!” 

A Pacific Class Sloop – ok nem az 1920 – as évek híres amerikai jachttervezőinek rajzasztalairól származnak, mint például Nathanael Herreshoff, Starling Burgess vagy B.B. Crowninshield. A PC – ket egy helyi San Diego – i hajótervező és építő George Kettenburg, Jr. alkotta, akinek az „üzeme” inkább hasonlított egy háztáji gazdaságra, mint hajóépítő műhelyre – Danielle Richards, a jelenlegi osztálytitkár szerint. A San Diego – i születésű lányt nem kis büszkeséggel tölti el azt a tényt, hogy a PC – k helyi tervezésűek és gyártásuak.

Pavelec, amellett, hogy hajókat ment meg, maga is büszke PC – tulajdonos és SDYC tag is egyben, ő mesél a ehylről és az osztályról:

„1929 – et írunk: Az USA elnöke Herbert Hoover volt, és nem mellesleg ez volt az az év, amikor a tőzsde összeomlott. San Diego – ban ez az évtized 1929 – ig a fejlődés jegyében telt, hiszen a város lakossága megduplázódott. A San Diego – i öböl partján, a ma népszerű Shelter sziget még természetes homoksáv volt, amelyhez az emberek csak és kizárólag hajóval férhettek hozzá. Azok, akik nem a szigetre hanem csak a tengerpartra vagy Roseville – be mentek le, pezsgő vízi életet és versenyeket láthattak Star, R – boat, 6mR jachtok részvételével.

Az egyik kiváló versenyző Joe Jessop volt, aki rengetegett versenyzett amerika szerte főleg Herreshoff S – Class – al. A PC flotta története szerint, miután Jessop visszatért San Diego – ba, felmerült benne a kérdés, hogy miért nincs itt is olyan hajó, amelyet kifejezetten a Dél – Kaliforniai szelekre és vizekre építettek, és amelyek versenyezhetnének az S Class – ok ellen.

1929 nyarán és őszén lelkes SDYC versenyzők egy csoportja töprengett ezen a kérdésen, miközben olyan one-design hajót kerestek, ami megfelelt a helyi viszonyoknak. Több versenyzőnek a 22 m2 cirkálók tetszettek, valamint szóba került egy kisebb és olcsóbb Starling Burgess által tervezett Atlantic Class sloop is.

Miközben négy Atlantic Sloop – ra adtak volna le rendelést, az akkor 25 éves Kettenburg olyan ajánlatot tett a versenyzőknek, amit nem tudtak visszautasítani. Egy olyan hajót ajánlott, amit könnyen lehet szállítani és igen kecses formával rendelkezett. Kettenburg azt mondta, hogy meg tudja építeni a prototípusát az S – Class szabályai szerint, így ez a megrendelknek nem fog plusz költségbe kerülni. A fiatal hajóépítő megegyezett a klubtagokkal, hogy ő és Jessop versenyeznek a prototípusával, a 22 m2 – es, a Herreshoff S – Class – ok  és az R – boats – ok ellen. Ha a Kettenburg hajó nyer… nos, akkor ebből építenek flottát! Úgy gondolta, vitorlákkal együtt 2100 USD – ért tudja majd eladni a hajókat, ez akkor az Atlantic árának kétharmada volt. Hajóját Pacific Class – nak nevezték el. Az első hajó a Scamp volt. A várva várt tesztversenyen ahogy megállapodtak Jessop és Kettenburg vitorláztak a Scamp – al és nyertek is. 1929 – es nagy világválság ellenére a Kettenburg Boat Works – nek több PC megrendelése is volt, és ekkor a hajónak már volt egy jól szervezett osztályszövetség. 1931 – re Kettenburg további hat PC – t épített a jachtklub megrendelői számára.

Ekkor Jessop, aki egyszerre volt Kettenburg promótere és az SDYC megbízottja, kihívást intézett a keleti parti S – Class vitorlázóknak, egy négyhajós versenyre Honolulu – ban. Ismét a PC – k nyertek, és győzelmükkel a címlapokra kerültek. A verseny után a hajók el is keltek Hawaii – n. Ezután amerikaszerte elkezdték rendelni a hajó és a II. Világháború kezdetéig összesen 35 hajót építettek. A háború után sem maradt alább a rendelési kedv. Ekkor már apróbb módosításokat is végrehajtottak a típuson. Az építési technikán is változtatott kicsit a Kettenburg Boat Works, a korábbi normál építés helyett elkezdték a hajótesteket fejjel lefelé építeni, mert ez hatékonyabbnak bizonyult.

A No. 83 számú utolsó Kettenburg PC – t, az ötvenes évek végén építették. A PC – k azonban nem tűntek el az üvegszálas műanyag hajók megjelenésével. Pavelec szerint nagyjából 30 PC még mindig aktívan vitorlázik. Ahogy a PC – tulajdonosok első generációja a 1990 – es évek során kicsit eltűnt, az angyalok egy új csoportja jelent meg, nevezetesen Bud Caldwell (Alex Caldwell apja), Morgan Miller, Jack Sutphen és elkezdték felkutatni azokat a PC – ket, amelyek nem voltak már a legtökéletesebb állapotban.

Richards azt mondja, hogy amikor fiatal vitorlázó volt az SDYC – nél, szinte minden nap elsétált az E móló PC – i mellett. Nem sokkal később Bud Caldwell felfigyelt rá. Hosszú ideig a Kettenburg alkalmazottja volt, és az 1980 – as évekre több mint fél tucat kettenburgi terv kidolgozásán és megépítésén dolgozott.

„Bud látta, hogy kijövök a mólóra – mondja Richards – és megkérdezte, mit csinálok szombaton. Ha nem adtam gyors választ, azonnal elhívott az Onion Truck – ra versenyezni.”

Pavelec is azon „újoncok” közé tartozik, akik egy PC – vel való vitorlás meghívás után szerettek bele az osztályba és azóta nem szabadulnak. Az első vitorlázás során született meg a vásárlás gondolata, amit azonnal tett követett. Azóta Pavelec – nek már hét PC – je volt. Ennek fő oka az volt hogy minél több hajót meg tudjanak menteni. Volt hogy egészen Alaszkáig mentek, hogy megmentsenek egy hajót a pusztulástól.

Alex Caldwell számára az apja PC – jének tulajdonlása és karbantartása az apjával és az anyjával való kapcsolatáról szól. Elfoglalt orvos Kalifornia középső részén, de amilyen gyakran csak tud, négy – öt órát autózik San Diego – ba, hogy vitorlázzon az Onion Truck – on.

„Mindenhol az apámat látom abban a hajóban. És milyen emlékeket idéz fel!” Visszaemlékszik utolsó éveire, amikor édesapjával a Men’s Mayhem nevű versenyen az Onion Truck – on vitorlázot. De a PC a fiatalkori emlékeket is felidézi, például amikor az apja megkérte az akkor 15 éves Caldwellt és néhány barátját, hogy vitorlázzanak a PC – vel körülbelül 135 mérföldre északra egy Marina Del Rey – i regattára.

Caldwell néha azt gondolja, hogy őrültség, ha megtartja apja PC – jét amikor olyan messze lakik San Diegótól. „Azt remélem, hogy felkelti az unokáim érdeklődését” – mondja. Tehát még nem engedjük el.

Kétségtelen, hogy a tulajdonosok érzelmi kapcsolatai a PC-kkel sokkal hosszabb ideig biztosították túlélésüket, mint azt Kettenburg el tudta volna valaha képzelni. Ebben szerepet játszottak a több mint három generáción át rajtuk vitorlázó emberek karakterei is – ahogy a hajók szépsége és a vitorlázás izgalma is.

Az elmúlt években egyre több PC – t újítottak fel. Ebből Koehler hét hajóval foglalkozott a Shelter Island – i hajóépítő múhelyében. Az egyik a Dawn teljes felújítása volt Pavelec számára.

 „Körülbelül az egyetlen dolog, amit megmentettünk, az a ballaszt volt” – mondja Pavelec. „Utálok belegondolni, mennyi pénzt költöttem ezekre a hajókra. De mindent újra megtennék. Olyan örömet szereztek nekem.”

Ezt úgy mondja, mint egy ember, aki kijelenti a világnak, hogy nem lehet árat szabni a tökéletességnek vagy a szépségnek.

És mikor működhet ez a dolog? Ha lesznek legendák, és lesznek angyalok is – sokféle az út során…

Pacific Class Sloop technikai adatai:

Tervező:                        George Kettenburg Jr.

Építő:                            Kettenburg Marine

Teljes hossz:                  9.70 m

Vízvonalhossz:              6.40 m

Össz vitorlázat:              35.77 m²

Szélesség:                      2.03 m

Súly:                             2.268 kg

Merülés:                        1.37 m

Tervezés éve:                 1929

Építés:                           1929 – 1959 (No.: 83)