Az első részben (https://klasszikushajok.hu/2019/02/10/valami-keszul-a-viharmadar-22-es-binnejolle-elso-resz/) már említettem, hogy alakult a Viharmadár élete 2018 – ig. Az idei Európabajnokságon is sikerült vitorlázni talán nem is olyan rosszul, de sajnos még mindig nem saját hajóval. Ennek alapvetően egy nagyon nyomós oka volt, hogy a Veszprémi Levéltári látogatások után azért felmerült egy olyan gondolat is, hogy lehet, rövidebb idő alatt készül el egy új (1935 – ös replika) minthogy a Viharmadár megszépüljön. Így hát végül a döntés a két hajós project lett. Nyár végéig a bajnokságok és egyéb utazgatások miatt kicsit még csúszott a hajófelújítás, de az ősz már tökéletes idő hogy az ember visszavonuljon a műhelybe és hajót építsen. Első lépésként kicsit bővíteni kellett a garázst mert, nem fért el benne a hajó, emiatt érdemi munkát sem lehetett végezni. Miután ez megvolt a munkának is neki lehetett állni.

A Viharmadár külső része már teljesen le lett csiszolva és miután kikerült belőle a svert is a hajó belsejében kezdődtek el a munkálatok, nevezetesen a toldozott – foldozott és festékkel teli belső részből ki kell szedni először ezeket a szilikonnal és csavarokkal felerősített fákat, ahhoz, hogy ezután lehessen majd szépen leépíteni néhány palánkot és kicserélni a gerincet… Ez az aprólékos munka nem éppen a kedvencem, de az a tudat vigasztalt, hogy ezután már könnyebb lesz az építés…